Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

visszaigazolja a katolikus szerzők által katolikus megújhodásnak, reneszánsznak nevezett korszakban a szerzetesrendek addig nem látott felvirágzása, valamint a hitélet, a hitbuzgalmi szerveződések kibontakozása. Ezekről a kérdésekről is számos publikáció látott már napvilágot.

5 Dokumentumainkkal - amelyek a Magyar Országos Levéltár Külügyminisztériumé iratait között találhatók - tényszerűen szeretnénk illusztrálni mindennek intézménff^s^Mmegvalósulását. Az 1. sz. dokumentum („A magyar katolicizmus helyzete") számkaaveszi a magyar katolicizmus trianoni veszteségeit. Számszerűen isnmrteti jazzWlO-es évek idevágó adatsorait, és azokat összeveti az 1920-as új államhatárok közötti adatokkal. így plasztikusan kitűnik a veszteségek'nagysága. Az információk kiterjednek az egyházszervezetre,a tanintézetekre, az egyesületekre és a katolikus sajtóra. Ezt követően összefoglalja az 1920-ban legfontosabbnak tartott keresztény (katolikus) társadalmi, szociális, hitbuzgalmi és pplitikai szerveződések, mozgalmak adatait, céljait és működésük mutatóit. Az irat egyben azt a célt is szolgálta, hogy kellő információt nyújtson a kormányzati politikának, azon belül elsősorban a külügynek. Részint azért, hogy az információk birtokában a magyar érdekek mellett hatékonyabban érvelhessenek; részint azért, hogy tájékoztassák a külképviseleteket és rajtuk keresztül a külföldi sajtót a hazai katolikus egyházat érintő fejleményekről. Számunkra pedig azért jelentős forrás ez a domkumentum, mert az egyik résztvevő tollából - és az ő értékelése szerint - ad első kézből tájékoztatást, adatokat az egyébként ismert fejleményekről és szerveződésekről. Az IIa. irat a Külügyminisztérium utasítása a szentszéki magyar követnek (egy gépelt oldal, eredeti); az 1/b. irat a dokumentum szerzőjének kísérőlevele a szentszéki követhez (egy gépelt oldal, eredeti); az 1

1 c. irat „A magyar katholicizmus helyzete" c. dokumentum (1-8. oldalszámú gépelt szöveg). Az 1/b-c. iraton nincs dátum, keletkezési idejük azonban megállapítható. Ugyanis az 1 la. iraton az 1920. november 22-e szerepel, tehát ez a Rómába küldés ideje. Az 1 le. irat első mondatában viszont az olvasható, hogy „a békeszerződés kényszerű ratifikálásával immár..." stb. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el a trianoni békeszerződésről szóló törvényjavaslatot. így egyértelmű, hogy az iratot a Külügyminisztériumba a szerző, Pálosi Ervin

6 1920. november 15. és november 22. között juttatta el. (Az természetesen más kérdés, hogy annak összeállításán nyilván már korábban dolgozott, vagy akár el is készült vele.) A külügy ilyen tartalmú iratot azonban a békeszerződés ratifikálása előtt hivatalosan nem küldhetett meg a külképviseleteknek sem informálódás, még kevésbé nyilvános sajtófelhasználás, azaz propaganda céljából. Amint a ratifikálásra sor került, azonnal léptek. Az összeállítást elsősorban a szentszéki magyar követ tudta használni, hiszen neki a vatikáni tárgyalásai során pontos információkra volt szüksége a trianoni határok miatt bekövetkezett egyházi veszteségekről, de a hazai katolikus jellegű mozgalmakról is, amikről egyidejűleg a budapesti apostoli nuncius nyilvánvalóan tájékoztatta a Szentszéket. A 2. sz. dokumentum („Kimutatás a katolikus egyházi főbb javadalmasok földbirtokának a békeszerződés által megállapított határvonal szerinti elosztásáról") ugyancsak a magyarországi katolikus egyház veszteségeinek számbavételét és annak a külügyi szolgálatban való felhasználását célozta. Ez egy kommentár nélküli, 5 gépelt oldalt kitevő statisztika a korabeli magyar katolikus egyházi nagyjavadalmasok birtokairól. (Nagyjavadalmasnak általában az 1000 kh.-at meghaladó birtokkal rendelkező egyháziakat nevezték. A kimu23