Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - MÉRLEG - Bényei Miklós: Gondolatok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiről / 56–58. o.

Gondolatok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiről Valahogy mindannyian úgy éreztük annak idején, 1974-ben, hogy a HajdúBihar Megyei Levéltár évkönyve szerves belső fejlődési folyamat szinte természetes fejleményeként jelent meg. Komoróczy György igazgató igényes alapozó tevékenységének tapasztalataira támaszkodhatott utódja, Gazdag István, akinek úttörő bátorságát, kezdeményezését már az első évek eredményei is igazolták. Több mint húsz esztendő távlatából pedig úgy látjuk, a múló idő tovább erősítette, jó néhány elemében kiteljesítette a kezdeti, akkor még kísérleti jellegű tendenciákat, és ma már a helytörténeti irodalom egyik markáns arculatú termékeként tiszteljük ezt a sorozatot. Alevéltári évkönyv sajátos, hézgpótló helyet tölt be a hajdú-bihari időszaki kiadványok között, a Déri Múzeum szintén rendszeresen megjelenő évkönyvével együtt részben pótolja a hiányzó helytörténeti-helyismereti folyóiratot is. Az évkönyv a kiadó intézmény funkciójából következően általános helytörténeti periodikum. Szerkesztése abban a szellemben történik, ahogy azt a magyarországi helytörténetírás elméleti-módszertani megalapozói megfogalmazták, mint például 1931-ben Mályusz Elemér: „egy nép történetét úgy lehet a legpontosabban megismerni, ha az alkotórészek, a gyökérszálak egyenkint vizsgálat alá vétetnek. E mikroszkopikus kutatás során nyílik ugyanis a legjobb alkalom, hogy az egyes népcsoportok életének azon legsajátosabb, tipikus vonásai előtűnjenek, amelyek az összesség, az egész nép vizsgálatánál rendszerint elmosódnak." Az általános jelző arra utal, hogy a helytörténet átfogó, összetett történettudományi diszciplínaként van jelen, az évkönyv a hely, a mai Hajdú-Bihar megye múltját a maga teljességében, komplexitásában tárja fel. A kötetekben a társadalmi élet, a történelmi mozgás bármely részterületéhez, a megye történetének bármely korszakához - beleértve a közelmúltat is - kapcsolódó tanulmányok, forrásközlemények helyet kapnak. A történetiség elvének érvényesítésével a hajdani, ún. történeti Bihar megyére vonatkozó írásokat is közzétesznek. Noha a vizsgálódás, a kutatás iránya a hely múltja, jól érzékelhető a törekvés az országos folyamatokhoz kötődés bemutatására, a történelmi mozgás országos és helyi tényezőinek kölcsönhatásban való ábrázolására. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve egyértelműen tudományos kiadvány. Noha a színvonala szükségszerűen egyenetlen, a szerkesztők - húsz éven át Gazdag István, egy esztendeje Radics Kálmán, az új igazgató - következetesen igyekeztek, igyekeznek kizárni a dilettantizmust, ami pedig a helytörténetírásban ismét és ismét felerősödő veszély. Ez a záloga, hogy az évkönyv a megyehatáron túl is megbecsült periodikum; közleményeit feltárják az országos bibliográfiák, tanulmányaira rendszeresen hivatkoznak a történelmi folyóiratok és monográfiák stb. Vagyis a példájával is nyomaté56