Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - MÉRLEG - Tringli István: Mollay Károly: Hausarznei– und Essigbüchlein von Hans Seyfriedt. Hans Seyfriedt házipatikája és eceteskönyvecskéje (1609–1633). Sopron, 1995 / 51–53. o.

ellen elmondandó ráolvasás, a lopástól megvédő, az ajtófélfára írandó titkos, részben héber eredetű szavak és jelek feljegyzése. Utólag egyébként néhány hasonló recept kihullott az egyik modernebb feljegyző kritikai rostáján - vagy a módszer nem vált be - , ugyanis áthúzta pl. a csontkinövés ellen ajánlott, újholdkor elmondandó mondókát vagy azt a módszert, melyet arra az esetre ajánlottak, „mikor a frász először rátör az emberre" és melléje írta: babonás bolondság. A kötet végén a pontosan meg nem határozható tulajdonosok néhány családtörténeti feljegyzése található. Ez utóbbiak alig különböznek a jól ismert imakönyvi és bibliai bejegyzésektől: cselédfelfogadásról, nagyobb kölcsönökről, kiadásokról, tanulmányútról történő visszatérésről szólnak, ezek egy evangélikus bécsi polgárcsaládtól származnak. Szélesebb műve­lődéstörténeti értéket hordoznak e mondatok: nemcsak azt mondják el, hogy mi számított „fontos" eseménynek, hanem a köznapi íráshasználatról is in­formációt szolgáltatnak. E kéziratos könyv mellett legfeljebb csak egy-két nyomtatott mű jöhet ugyanis számításba, mint potenciális olvasnivaló, a házban fellelhető néhány okmányszerű iratot pedig nem lehetett arra a célra felhasználni, hogy valaki azon örökítsen meg az emlékezet számára ese­ményeket. Az írás-olvasásnak e módszere még akkor is használatban lehe­tett, ha valaki szorosabb, mindennapibb kapcsolatba került könyvekkel vagy üres papírokkal, hiszen az ilyen tradíció egy életen át elkísérhetett bárkit. A kötet ugyan nyolc kéz írását tartalmazza, de az összeállítók többször fel­jegyezték azt is, hogy kiktől kapták a recepteket. A társadalmi skála nagyon széles: a bajor hercegnőtől és Károly főhercegtől - bizonyára inasuk vagy bor­bélyuk közvetítésével - és néhány orvostól egyformán származtak a leírások. A legtöbb azonban mégis női név: jórészt polgárasszonyok cserélgették egymás közt a gyógyszerek elkészítésének fortélyait, jelentős részük bi­zonyára még írni sem tudott, hanem úgy diktálta le, vagy íratta le valakivel a másoktól hasonlóképpen szerzett recepteket. A női nevek túlnyomó több­sége egyébként valószínűvé teszi, hogy hiába írták Hans Seyfridt nevét annak idején a kötet elejére, használója, talán további gyarapítója is a család egyik nőtagja lehetett. Néha megnevezték azt a helyet is, ahonnan a receptet be­szerezték: Soprontól kizárólag nyugatabbra fekvő helységek neveit talál­hatjuk itt, néhány osztrák településen kívül egy augsburgi orvostól is szár­mazik egy recept. A gyógyszerek mind elkészíthetők egy polgárház kony­hájában, az alapanyagok beszerezhetők egy városi piacon, a gyógynövények az európai mérsékelt égöv alatt megteremnek, azt azonban bajos lenne állí­tani, hogy a gyűjtemény a „népi gyógyászat" írásos lecsapódása lenne. Le­számítva azt, hogy a fogalom használata e korban teljesen anakronisztikus, elég legyen néhány, ebből a forráskiadványból is kiolvasható tényre utalni. A házi receptkönyvekbe bekerültek olyan gyógyszerek és terápiák, melyek a „tudákos" orvostudományból származtak, elég volt, ha egy képzett orvos egy alkalommal e gyógyszerek egyikének elkészítését javasolta betegének, illetve a beteg hozzátartozóinak. A rendszer azonban működhetett fordítottan is: or­vos vagy gyógyszerész is szerezhette ismereteit formálisan nem képzett em­berektől. A receptek nyelve német, mégpedig nem csikorgó fordítások, hanem a min­dennapi élet kifejezései. Ez hűen tükrözi azt, hogy a vulgáris nyelv írásos le­jegyzése a szaknyelvben korán - sőt talán ott a legkorábban - megindult. A kiadó az egyes bejegyzéseket sorszámokkal látta el, a könyv így 620 tételre tagolódik, a címeket Mollay lefordította magyarra. Már az eredeti szövegben is található egy tartalommutató, ezen túl a kiadó az egész kéziratot a már megjelent kötetekhez hasonló módszer szerint név- és tárgymutatóval látta el. A mutató egyben a kifejezések magyar megnevezését is tartalmazza, ami 52

Next

/
Thumbnails
Contents