Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - MÉRLEG - Tringli István: Mollay Károly: Hausarznei– und Essigbüchlein von Hans Seyfriedt. Hans Seyfriedt házipatikája és eceteskönyvecskéje (1609–1633). Sopron, 1995 / 51–53. o.

Mollay Károly: Hausarznei- und Essigbüchlein von Hans Seyfridt. Hans Seyfridt házipatikája és eceteskönyvecskéje Sorozatszerkesztő: G. Szende Katalin Sopron Város Történeti Forrásai, B. sorozat, 2. köt. Kiadja: Soproni Levéltár és a Soproni Múzeum, Sopron, 1995.139 pag. Az 1993-ban indult soproni forráskiadvány-sorozat úgy tűnik, nem jut a többrészes magyar könywállalkozások szokásos sorsára, hiszen három év alatt már a negyedik kötete jelent meg. Ezúttal a B sorozatba, a jegyzőkönyvek, számadások, adólisták közé sorolva egy csaknem teljes egészében kultúrhistóriai értékű művet publikált Mollay Károly. A kézirat a soproni levéltár tulajdonában található évszázadok óta, az egyes lapokat összeköttető utolsó tulajdonos vagy utódainak halála után került oda. A 243 -jórészt teleírt - lapot tartalmazó könyvecske nagyobbik része nem Sopronban keletkezett. A címben szereplő Hans Seyfridt bécsi kereskedő nevéhez csak a kötet befejezése köthető, ugyanis az összesen nyolc kéz által írt, ezeken belül is a legkülönbözőbb helyekről és személyektől származó recepteket ő köttette egybe. Az evangélikus Seyfridt 1625-ben települt át Sopronba, ekkor hozta magával az 1617 óta tulajdonában levő receptgyűjteményét, amit új lakóhelyén is gyarapított. A könyv első datált bejegyzései 1609-ből, az utolsó 1633-ból származik, e dátumok, akárcsak a kötetben található keltezések nagy része nem a receptek keltezését adja meg — ilyenről egy egyedi recept esetében értelmetlenség is beszélni, hanem csak azt, hogy mikor szerezte meg a tulajdonos azokat. A kötet műfaja nem ismeretlen az orvos- és gyógyszerészet-történet művelői előtt. A kéziratban terjedő házipatikák e korban Európa más országaiban is használatban voltak. A soproni kötet tartalma pontosan jelzi, hogy mit soroltak ide általában. A könyv két alfejezetre oszlik. A bejegyzések túlnyomó többsége (549) a gyógyszereskönyvben található. A legkülönfélébb emberi nyavalyák ellen találhatott itt használója orvosságokat. Akiadás előszavában Nikolics Károly 52 betegséget sorolt fel a tyúkszemtől a rühön át a „magyar betegségig", azaz a kiütéses tífuszig. A felhasznált alapanyagok is széles skálán mozogtak, csak gyógynövényekből 47-et számolt össze. Ugyanebben a részben kapott helyet a gyümölcseitevés, az arcszépítés, a pálinkafőzés tudománya, itt sorolták fel a pálinka (aqua vita) „erényeit", azaz lehetséges felhasználási területeit is, többek közt megemlítve, hogy jó emlékezetet okoz. A kötet végén egy második összeállítás található, az úgynevezett ecetes- és süteményeskönyvecske, mely összesen 43 receptet tartalmaz. Az ecetkészítési jó tanácsok mellett fűszeres-savanykás linzerszerű sütemények, mézeskalács és marcipán készítésére találunk tanácsokat, de feljegyeztek itt növényápolási módszereket (káposzta- és különböző fakártevők ellen). Itt kapott helyet a hajnövesztő szer és a kézzel történő galambfogás módszerének leírása is. Igazi kultúrtörténeti csemege a tűzvész 51