Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - Molnár András: "Még a tekintetével is vezényel!": Batthyány Lajos gróf az 1843/44-es országgyűlésen / 3–20. o.

magisztrátus negyedrészének kívánságára titkos szavazást rendelhessenek el, és ezzel elzárják a hozzászólások útját, mert így „a mi egész nyilvánosságunk ki van játszva". Batthyány ehelyett azt javasolta, hogy a titkos szavazások elrendeléséről a többség döntsön, és az ilyen szavazásokra csak akkor kerüljön sor, ,,ha már lefolyt a tanácskozás, és a gyűlésnek többsége kimerítettnek tartja a tárgyat". Március 27-én a legszélesebb nyilvánosság biztosítása mellett szállt síkra Batthyány, mondva: „nem azoknak számára szükséges csak a nyilvánosság, kik közvetve vagy közvetlen befolyást gyakorolnak, hanem azoknak számára is, kiknek érdekéről foly a vita, s minthogy minden városi lakosnak érdeke forog fenn, azért minden városi lakosra kívánom a nyilvánosságot kiterjeszteni".

29 A március 29-i főrendi ülésen a főfelügyelő hatáskörét érintő kérdésekben terjesztette elő észrevételeit Batthyány. Garanciát kívánt arra nézve, hogy a főfelügyelő jelölési joga ne semmisítse meg a szabad választást. Javasolta, hogy legalább aziránt biztosíttassék a község, miszerint „nem fognak candidáltatni oly egyének, akiknek egyikét sem tudja szívelni és választásra érdemesíteni". Korlátozni kívánta Batthyány a főfelügyelőnek a tisztviselők feletti ellenőrzési jogát is, azzal, hogy csak rövid, meghatározott időre függeszthesse fel a hanyag tisztviselőt. A végleges elmozdítás felől ne ő, hanem a polgárok gyűlése határozzon — mondta Batthyány — , így a „választók befolyása nem volna kijátszva" és megvalósulna az az elv is, miszerint „hivatalából a tisztviselőt csak az mozdíthatja el vagy függesztheti fel, ki azon egyént kinevezte vagy választotta". Kiindulva abból, hogy a főfelügyelő „tetemes befolyást fog gyakorolni a választásokra candidatioi joga által, úgy szinte az utasítás adására is", tehát közvetlen módon is beleszólhat a város politikai állásfoglalásaiba, a főfelügyelővel szembeni általános politikai bizalmatlanságnak adott hangot, amikor kijelentette: „nem szeretném, hogy azon egyén, ki legtöbb hatalommal lesz fölruházva, annyira parancsolólag léphessen föl, hogy hatalmát könynyen politicai elveinek kivitelére használhasa. A tapasztalás mutatja, miszerint az ily hatalommal könnyen visszaélések történnek, és ez fo okom arra, hogy a főfelügyelőnek oly nagy mértékben parancsolói hatalmat nem kívánok kezébe adni".

30 A március 30-i ülésen Batthyány a leghatározottabban visszautasította a konzervatív főrendeknek a városi szavazati jog szűkítésére, a közvetett választásra, valamint a főfelügyelő jogainak kiterjesztésére vonatkozó javaslatát. „Ily coordinatio mellett a városi követek nem volnának képviselői a civium universitasnak, s pedig csak a civium universitasnak és annak képviselőjének lehet joga s törvénykezési befolyása — jelentette ki Batthyány — méltóságtok ezen coordinationak elfogadása által nézetem szerint egy csapással tönkretennék minden nemzeti és alkotmányos életünket." Néhány órával később Batthyány még élesebben fogalmazott: az ilyen rendezés mellett a városi követek „nem viselnék képét a városnak, s nem volnának egyebek, mint a kormánynak szolgái, és a hatalomnak vak eszközei, s az önkénynek csupa automatjai". Dessewffy Emil felvetésére (arra tudniillik, hogy liberális párt-e az, amely a törvényhozási befolyást meg akarja tagadni a negyedik rendtől) reagálva Batthyány visszakérdezett: „vajon az-e a liberális párt, mely csak független városoknak és követeknek akarja a törvényhozási befolyást átengedni, vagy pedig azon párt, mely 16 pseudo városi követnek behozatala által nemcsak a kir. városokat, hanem az egész magyar törvényhozást a lehető legnagyobb önkénynek akarja átengedni?"

31 Amikor 1844. augusztus 28-án a felsőtábla már a rendek 5. (ez ügyben született) üzenetét tárgyalta, Batthyány az egész főrendi ellenzék nevében kijelentette, hogy feleslegesnek tartja a további vitát. Az ellenzék már bőven 11