Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - MÉRLEG - Szekeres József–Tóth Róbert: A hiánypótló közigazgatási lexikon hiányosságairól: A magyar állam szervei 1950–1970. Bp., 1993 / 86–91. o.

kesztői álláspont ellen, mely szerint a lexikon összeállításánál csupán a nyomtatásban közzétett jogszabályokra, közlönyökre, rendeletgyűjteményekre és esetenként a volt UMKL iratanyagára támaszkodtak. Felvetődik a kérdés, miért nem használtak fel más forrásanyagokat is, hiszen számos korabeli közigazgatási és jogtörténeti szakfolyóirat, monográfia és más publikáció, szaklevéltári forrásanyag állt volna rendelkezésre. A titkosításból fakadó gondokat — ha 1985-ben még nem is, de 1989 után már minden bizonnyal eredményesebben — oldani lehetett volna akár a központi könyvtárak zárt osztályain található forrásanyagok áttekintésével, idevágó adataik felhasználásával. Tehát több lehetőség is kihasználatlanul maradt a „jelzett forrásanyag hiányos voltá"-nak korrigálására, a közölt szócikkek tartalmi vonatkozásainak teljesebbé tételére. De ha a szerkesztés — eléggé érthetetlenül és indokolatlanul — döntően csupán a nyomtatásban közzétett jogszabályi anyagokra támaszkodott, akkor több figyelmet kellett volna fordítani a felhasznált közlönyök és más jogszabálygyűjtemények fontosabb adatainak esetleg a rövidítések feloldásával egyidejűleg történő ismertetésére, mint pl. az adott közlönyök stb. megjelentetési és megszűnési évszámainak megadására, esetleges névváltoztatásokra. Megjegyzendő, hogy a rövidítés-feloldások között nem található valamennyi felhasznált közlöny. Á jogszabályokra történő hivatkozások formái nem egységesek, több szócikken belül is az idézett törvényhelyek megadása teljesen rapszodikus. Az Országgyűlés szócikkében hol a lelőhely megnevezése nélkül, hol a Magyar Közlöny megfelelő számára hivatkozva történik a jogszabályok közlése. Az Országgyűlési Könyvtárról írt szócikkben a Magyar Közlönyre történő hivatkozás dátum szerint történik, míg az Országos Takarékpénztár szócikkben a hivatkozott közlöny megjelenési időpontja és száma is szerepel. Az Országos Tervhivatal szócikkében a Határozatok Tára év nélkül s csupán számra történő hivatkozással olvasható, míg ugyanezen szócikkben, ugyanezen forrásra történő hivatkozásnál a megjelentetés évnélküli dátumára történik utalás. A Szállítási Tanács szócikkben azonos forrásra is többféle hivatkozás olvasható. Több esetben is előfordul jogszabályra hivatkozás, anélkül, hogy annak megnevezése vagy tárgyának megadása megtörténne, mint pl. az Állatforgalmi Egyesülés és az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szócikkeiben is. Az egységesítés és egyöntetűség hiányosságainak példái még hosszasan volnának felsorolhatok. A szócikkek felépítésének, belső tagolódásának és rendszerének összeállítási szempontjai semmiféle kívánnivalót nem támasztanak, annál inkább tekinthető viszont problematikusnak a szócikkek címmeghatározása, címadása, címírása és esetenként belső tartalmuk. A címadásnál elsőként a lexikonok esetében szokatlan és a használatnál sok zavart kiváltó ún. hátravetés kérdése vetődik fel. A szerkesztők a „magyar", az „országos", a „központi" és az „állami" jelzőket (szerintünk: névrészeket) majdnem minden esetben zárójelben hátravetették, s a csonka név szerint illesztették betűrendbe a szócikkeket. De a kötetből kitűnik, hogy több esetben is az „általános", a „budapesti", a „megyei" és a „kerületi" névrészeket is a hátravetés sorsára kárhoztatták. E helytelen módszer következtében, melynek csupán egy közönségtájékoztató hivatali mutatóban lehetne helye, s amelynek csírái már az előző kötetekben is, bár korántsem ily nagymértékben felfedezhetők, megnehezül a mű használata. Különösen zavaró, hogy a szócikkekben és a szervmutatóban — helyesen — a tényleges szervelnevezések szerepelnek, viszont a szervekről készült szócikkek hátravetés utáni névhelyükön találhatók. E szokatlan névmegváltoztatási módszer alkalmazásánál még az is kérdéses, mely szervneveket ítélte meg a szerkesztés az általánosan érvényesített hátravetés mellett „értelemzavarónak", mert akkor mégis tényleges nevük szerint vannak elhelyezve a kötetben. Saj88