Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - MÉRLEG - Szekeres József–Tóth Róbert: A hiánypótló közigazgatási lexikon hiányosságairól: A magyar állam szervei 1950–1970. Bp., 1993 / 86–91. o.

összeállításánál, akkor miért mellőzték el az állami pénzügyi támogatás mellett működő és államigazgatási feladatokat is ellátó ún. szocialista társadalmi szer­vezeteket, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsát (SZOT), a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát (HNF) s nem utolsósorban a Magyar Dolgozók Pártja, majd 1956 után a Magyar Szocialista Munkáspárt országos apparátusát, ame­lyek párhuzamosan funkcionáltak az állami és tanácsi igazgatással. A kötet ösz­szeállítása e szempontból igen esetlegesnek és ellentmondásosnak tűnik, mivel egy sor olyan intézményről s nem igazgatási szervről találhatók szócikkek, me­lyek tanácsi kötődésűek, mint az alsófokú iskolák és a városi tűzoltóságok, ta­lálható néhány szócikk SZOT és HNF szervekről, de éppen az igazgatási fel­adatköröket is ellátó fenti szervek központjairól és a rendszer által számukra kiosztott államigazgatási feladatokról nincsenek szócikkek. Csupán az egyes szócikkek szövegébe bújtatva hámozható ki valamelyes információ a fenti szer­vek szerepéről az államigazgatás terén. E korszak történelmi értékelése során, nem véletlenül, általánosan használt jellemzésként szerepel a pártállam—ál­lampárt meghatározás. A lexikon szerkesztői azonban még meg sem kísérlik az állampárt szerepének a bemutatását az államigazgatás és államvezetés te­rén, jóllehet az összefonódás jelei egészen szembeötlőek. A recenzált mű nagy számban tartalmaz a gazdasági élet területéhez tar­tozó központokat, egyesüléseket, trösztöket, nagyvállalatokat és pénzintézete­ket „középirányító funkciójuk miatt". A „Bevezető"-ben foglalt megokolás sze­rint az igazgatási és gazdálkodási szférához tartozó szervek elhatárolását meg­nehezítette, hogy e funkciók összeolvadtak. Kétségtelen, az államosításokat kö­vetően létrehozott ipari-kereskedelmi központok, egyesülések, termelési felada­tokat is ellátó minisztériumi igazgatóságok és trösztök hatósági feladatokat is végeztek. Az 1960-as évektől kezdve azonban, az új gazdasági mechanizmus reformjainak keretében mind erősebben megnyilvánult a hatósági és a terme­lésirányítási feladatok elkülönítése. Az ezekben az években létrehozott ún. szo­cialista nagyvállalatok az évtized végére valamennyi hatósági funkciójukat el­vesztették, s a hozzájuk besorolt vállalatok termelését már nem hatósági jel­leggel, hanem gazdasági módszerekkel és eszközökkel irányították, éppúgy, mint a kapitalista konszernek vagy trösztök. Ennélfogva nem látszik indokolt­nak az 1964-ben alapított Húsipari Tröszt, az 1963-ban induló Magyar Édes­ipar, az 1970-ben működését megkezdő Magyar Hűtőipar szócikkeinek beil­lesztése, de ha a szerkesztés így döntött, akkor viszont miért hiányzik a többi néhány tucatra tehető ipari nagyvállalat szócikke? Véleményünk szerint, ha a kötet szerkesztői a korszak gazdaságirányítási rendszerének fejlődéstörténetét tekintették volna munkájukban irányadónak, akkor bizonyára elkerülték volna e joggal észrevételezhető felemás megoldást, s az 1960-as évek második felének ipari nagyvállalatait nem a magyar állam központi szerveit ismertetni szándé­kolt igazgatástörténeti lexikonban, hanem a készülőfélben lévő vállalati kö­tetben szerepeltetik. Külön említendő a korszakban működött hat nagyobb, állami feladatokat is ellátó pénzintézet témaköre. A Beruházási Bankról, a Magyar Nemzeti Bank­ról, a Pénzintézeti Központról és az Országos Takarékpénztárról készültek szó­cikkek, de a „Külkereskedelmi Bank", helyesen Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., szócikke jóllehet több szócikkben van rá utalás és mindkét névvel szere­pel a szervmutatóban is, hiányzik, csakúgy, mint az Általános Értékforgalmi Bank Rt. (alapítva 1952-ben) ismertetése. A Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebo­nyolítására Alakult Szövetkezet (LEBOSZ) szócikkből pedig kimaradt annak közlése, hogy 1929—1948 között azonos névvel és feladatkörrel már működött egy állami érdekeltségű szövetkezet. A kötet forrásbázisának kérdésére rátérve kifogás emelhető azon szer­87

Next

/
Thumbnails
Contents