Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - MÉRLEG - Szekeres József–Tóth Róbert: A hiánypótló közigazgatási lexikon hiányosságairól: A magyar állam szervei 1950–1970. Bp., 1993 / 86–91. o.

A hiánypótló közigazgatási lexikon hiányosságairól A magyar állam szervei 1950—1970. Központi szervek. Szerkesztették: Boreczky Beatrix (főszerkesztő), Müller Veronika, Pető, Iván, G. Vass István. Kiadó: Magyar Országos Levéltár. Bp. 1993. 657 p. Az egykori Űj Magyar Központi Levéltár által kezdeményezett újkori közigazgatás-történeti lexikonsorozat harmadik részeként, a Magyar Országos Levéltár által közreadott jelen kötet ismertetésekor, utalva Borsa Iván és Dóka Klára recenzióira (Levéltári Szemle 1987. 2. sz. 82—85. p., illetve Levéltári Közlemények 1990. 1—2. sz. 168—169. p.), úgy véljük, nem szükséges megismételni a közigazgatási lexikonsorozat úttörő jellegéről, használhatóságáról és érdemeiről már leírt méltatásokat, amelyekkel jelen sorok írói is teljes mértékben egyetértenek. Legyen szabad ezért ismertetésünkben, különös tekintettel a „Bevezető"-ben jelzett további kötet(ek) tervezett megjelentetésére, inkább a mű forgatása közben felvetődő problémákra, reflexiókra és kritikai észrevételekre koncentrálnunk, annak reményében, hogy a további kötetek szerzői és szerkesztői észrevételeinket, akár csak gondolat-ébresztőként is, hasznosítani tudják jövőbeni munkájuk során. A terjedelmes szócikkanyagot csak részleteiben is tekintve elsőként a mű címe és tartalma közötti ellentmondás szembeötlő, mivel a kötetben korántsem csak a magyar állam központi szerveiről találhatók adatközlések, hanem az általános iskoláktól az ügyvédi munkaközösségekig, vagy a várgondnokságig egy sor olyan szerv, intézmény és egyéb alakulat szerepel, melyek sem az igazgatás, sem a központi szervek kategóriáiba nem sorolhatók. Észrevétel támasztható a szerzői sziglákkal kapcsolatban is, mert néhány közülük nem egyezik a szerzői felsorolásnál megadott névmonogramokkal, de az is előfordul, pl. a Belügyminisztérium esetében, hogy hiányzik a szigla. Kétségtelen, hogy az említett csekélyebb súlyú hiányosságok aránylag könnyen kiküszöbölhetők, de komolyabb gondok vethetők fel a „Bevezető"-ben közölt szerkesztői szempontokkal kapcsolatban. A kötet által felölelt igazgatásterület határainak megvonása kapcsán olvasható az a megállapítás, hogy önálló szócikk ismerteti minden, az állami költségvetés keretében működött szervet vagy szervtípust, melyek nem tartoztak a tanácsigazgatás körébe és a kötet kiterjed a centrális alárendeltségű helyi szervekre is. Ez az elhatárolás önmagában is túl általánosnak tekinthető, hiszen az ún. szocialista korszakban valamilyen módon valamennyi igazgatási szerv és társadalmi alakulat, ideértve a pártokat, egyesületeket stb. kapcsolódott az állami — népgazdasági!? — pénzügyi és tervezési rendszerhez, de különösen elnagyoltnak tűnik a határmegvonás, ha még a pótlólag hozzáfűzött kiegészítést: „a költségvetésből finanszírozott vagy támogatott" szerveket is tekintetbe vesszük. A kötet által tárgyalt korszakban nem volt olyan szerv, amelyet ne lehetne e bő keretekbe beilleszteni, ideértve valamennyi akkor létezett nem igazgatási szervezetet. Ha a kötet szerkesztői mégis az idézett elhatárolást tekintették volna alapvetőnek művük 86