Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - KILÁTÓ - Érszegi Géza: A Rassegna degli archivi di stato 1991–1992-es évfolyamai / 74–76. o.

A Rassegna degli archivi di stato 1991—1992. évfolyamai Az olasz „Levéltári Szemle" a korábbiakhoz képest szerkezetileg nem változott, leszámítva azt, hogy az 1991-es szám még két kötetben jelent meg, az azt követő 1992-es évfolyam azonban három kötetben. Ez természetesen némi változást jelent a terjedelemben. A kötetek felépítése következetes. Az első részben mindig nagyobb, ámbár nem túl terjedelmes tanulmányok foglalnak helyet. Ez utóbbi megállapítás azonban nem egészen érvényes Marina Laguzzi közleményére, aki az 1991. évi 1. számban a napóleoni idők francia közigazgatásának Pistoiában őrzött levéltárait leltározta fel, s közli mintegy félszáz oldalon a jegyzékét is. Toscana 1808-ban kerül francia megszállás alá, s noha az mindössze néhány évig tartott az ebben az időszakban keletkezett iratanyag mégis csak 1941-ben került levéltári kezelésbe. Ugyancsak a „francia" időket idézi fel — immár Velencében — Francesca Cavazzana Romanelli a jakobinus levéltárügyről nem minden ironikus felhang nélkül írt tanulmánya. Hogy a levéltáros szerzőnek mennyire volt oka a gúnyra, sejtetni engedi az a jelenet, amely bemutatja, miként tüzelte el 1797-ben a demokráciáért lelkesedő tömeg a velencei Aranykönyvet, a velencei nemesek „törzskönyvét". Az e jelenettel kezdődő alig kétéves periódus máig meglévő iratanyaga azonban jelzi, hogy rövidesen a józan ész kerekedett felül. A Szicília Királyság nagytanácsának 19. század első felében működő igazságszolgáltatási és igazgatási tevékenységéről ad átfogó képet Imma Ascione, s ugyancsak e vidék 1848-ban megjelent sajtótörvényének megszületéséről olvashatunk Felicita De Negri tanulmányában. Az 1991. évi 2—3. számban Luciana Frangioni tanulmánya az 1363 és 1410 közötti Avignonba irányuló firenzei kereskedelem nem fémből készült áruiról (bőr, textil stb.) ad áttekintést. Á 16. és 17. századi bolognai igazgatás hivatali írásbeliségéről Bernaldino Farolfi írt, Paolo Muzi pedig a L'Aquilaban őrzött, 1806—1815 közötti napóleoni korszak levéltári anyagáról ad átfogó képet. Triesztből Ugo Cova ismerteti II. József korszakának levéltári anyagát, Pierpaolo Dorsi ugyaninnen az első világháború osztrák katonai bíróságának a fOndjairól tájékoztat, Giulia Barrera a közigazgatási anyag kutathatóságáról szóló 1990-ben hozott törvényt elemzi. A törvény szövegét a folyóirat 1990. évi 1—2. számában közölték. Az 1992-es év 1. számában a pistoiai királyi helytartóság 1772—1808 közötti levéltáráról olvashatunk ismertetést Giancarlo De Feeondo tollából, valamint tőle és Paolo Francesetől a Pistoiai Állami Levéltár félévszázados tevékenységéről kapunk tájékoztatást. Anna Maria Corbo 14—16. századi zenetörténeti forrásokat ismertet San Ginesio község levéltárából, Stefano Vitali pedig Michael Cook, a Tanzániában, majd Ghánában, most pedig Liverpoolban az egyetemen tevékenykedő levéltáros által összeállított Manuál of Archivál Description-nel kapcsolatos gondolatait írja le. Az 1992-es év 2. számában megtalálhatjuk Martin Bertram érdekes tanulmányát a középkori bolognai végrendeletekről, Marina Moréna ugyancsak ér74