Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - KILÁTÓ - Pásztor Ferenc: Maribori tapasztalatok a számítástechnika alkalmazásáról / 68–70. o.

gépet használnak lokális hálózatban — 1000 méter kábellel építették ki a vékony Ethernet hálózatot — összesen 1,5 gigabyte háttértároló (winchester) kapacitással, lézer- és mátrix nyomtatókkal, grafikus munkákhoz szkennerekkel, Hercules és VGA képernyőkkel. Az első években önálló, Turbo Pascal nyelvű programfejlesztésekkel próbálkoztak. Ez nehézkesnek és túlságosan költségesnek bizonyult. Jelenleg már csak standard (!) szoftvereket használnak, amik könnyen, kisebb igazításokkal testre szabhatók. A helyi hálózat szoftvere Novell NetWare. Operációs rendszer az MS-DOS kiegészítve a Windows-zal. Szövegszerkesztő a Word for Windows 1.1 és 6.0 verziója. Adatbázisok generálásához az AskSam 5.1 programot választották. Ez utóbbi kivételével valamennyi általánosan használt, jól ismert termék nálunk is. Az AskSam egy „free text search" rendszerű, nem kötött mezőhosszakkal operáló adatbázis-kezelő rendszer, amerikai gyártmány. Magyarországon még nem hallottam róla, pedig nagyon érdekes. A 80-as évek végén UNESCO támogatással készített ISIS-re emlékeztetett, ami akkoriban eljutott több könyvtárba és levéltárba. A levéltár helyi hálózata a Szlovén Akadémiai és Kutatási hálózatra kapcsolódik — ezt Szlovéniában ARNES néven emlegetik — két modem és speciális kommunikációs vonal segítségével. Áz ARNES a szlovén egyetemek, főiskolák, iskolák, kutatóintézetek, könyvtárak, levéltárak többségét már jelenleg is összeköti egymással és a nemzetközi hálózatokkal (INTERNET) is kapcsolatban áll. Így lehetőség van elektronikus levelezésre és távoli adatbázisok elérésére. Vendéglátónk gyakorlatban is bemutatta, hogyan működik mindez. Egy könyvet kerestünk. Beírva a szerzőt megjelentek az által írt, valamelyik szlovén könyvtárban megtalálható művek. Kiválasztva egyet azonnal megkaptuk, hogy melyik könyvtárban, hány példányban van meg és esetleg hány napra van kikölcsönözve. Természetesen a könyvtárközi kölcsönzés sem igényel külön levelezést, A levéltár számítástechnikai terveiben az egyik fontos célkitűzés, hogy az elkészült adatbázisokat publikussá, telekommunikációs módszerekkel elérhetővé tegyék. Ez igen komoly problémákat hoz felszínre, például: szabványosítás, az adatbázis külföldiek számára is könnyű kezelhetősége, a hozzáférhetőség jogi vonatkozásai stb. Az egyeztetés országon belül központi intézkedésekkel megoldható, de nemzetközi szinten mindenképpen a már megvalósított szisztémákhoz kell hasonlítani. A könnyű, szemléletes kezelhetőséget — IBM PC és DOS rendszerben gondolkodva — valamilyen Windows rendszerű grafikus kezelőszoftverrel látják megvalósíthatónak. Hozzáférhetőség szempontjából legalább három szintet kell megkülönböztetni: 1. publikus, bárki számára elérhető adatok, 2. levéltári dolgozók szintje, 3. magán, egyszemélyi hozzáférhetőség. Kicsit is belegondolva rögtön sejthető, hogy ez a három szint nagyon-nagyon durva, a hozzáférhetőségi jogok pontos kimunkálása igen komoly tervezést igényel. A levéltár számítástechnikai adathordozók archiválásával, megőrzésével is foglalkozik. A hardver, az operációs rendszer, szoftver, szakirodalom, adatbázisok, dokumentációk, mágnesszalagok, lemezek, floppyk, mikrofilmek mind ide tartoznak. A levéltár egyik szobájában kiállítást is berendeztek a Szlovéniában használt számítógépekből. Az információs technológia történetével kapcsolatos írásos anyagokat is gyűjtik. Ügy tűnik, hogy a levéltár jelenlegi rendszere az igényeknek teljesen megfelelő, a nem túl távoli jövőben leginkább az operációs rendszer korszerűbbre cserélése várható (talán ez a UNIX lesz, de lehet hogy más többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer). A levéltár jelenleg az Egyetemi Könyvtárral van közvetlen kapcsolatban és 69