Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Lajos: A Nemzetközi Levéltári Tanács szemináriuma Svájcban / 50–52. o.

A Nemzetközi Levéltári Tanács szemináriuma Svájcban A Nemzetközi Levéltári Tanács a kelet-közép-európai és kelet-európai demokratikus átalakulást követően már számos olyan tanácskozás megrendezését kezdeményezte, amelynek célja a nyugat-európai levéltárügy tapasztalatainak átadása, a térség országaiban lejátszódó politikai és gazdasági átalakulásnak megfelelően a levéltárügy új jogi és szervezeti struktúrái kialakításának elősegítése volt. Ezek sorába illeszkedett a strassburgi Európa Tanács és a svájci külügyi hivatal támogatásával 1994. november 1—4. között Bernben megrendezett szeminárium, amelyre a résztvevőket a nyelvi szempontok (német) figyelembevételével hívták meg. (Egy héttel később Lyonban a francia nyelvi csoport tagjai jöttek össze.) A sokoldalú és mélyen szántó infomrációkat nyújtó tanácskozáson Oroszországból, Lettországból, Litvániából, Észtországból, a Cseh Köztársaságból, Horvátországból, Szlovéniából és Magyarországról vett részt egy-egy levéltáros. A mi esetünkben a Magyar Levéltárosok Egyesületének képviselőjeként. A szeminárium alapgondolatát a svájci kollégák azon szándéka jelentette, hogy átfogó képet adjanak az Államszövetség federalisztikus felépítéséről, a „község" (mint emberi közösség, azaz politikai, egyházi, kulturális stb. meghatározottságú társulás), a kanton (az önálló törvényhozó és végrehajtó hatalom megtestesítője) és a szövetségi állam (a társult kantonok felsőszintű koordinátora) működési mechanizmusáról és természetesen a levéltárak ehhez illeszkedő rendszeréről. Dr. W. Wendrich, a szövetségi igazságügy-minisztérium aligazgatója (miniszterhelyettes) szakmailag kitűnően felépített, világos és közérthető áttekintést adott a téma politikai és hivatalszervezeti hátteréről. Ehhez csatlakozott dr. Christoph Gráf, a Szövetségi Levéltár igazgatója, a svájci levéltárügy és az általa vezetett levéltár működésének általános bemutatásával. Svájcban minden közösségnek (községnek) joga van az autonómia-elv alapján levéltárat fenntartani és annak kezeléséről, működéséről saját hatáskörben dönteni. A kb. 3000 politikai község közül mindenekelőtt a városok működtetnek intézményi keretek között levéltárat. Jelenleg 40 városi levéltár van. Viszont a 23 kisebb-nagyobb kanton (területük a történelmi fejlődés során alakult ki) mindegyike rendelkezik levéltárral, melyeket a kanton szerepének megfelelően „állami levéltárnak" neveznek. Ezek veszik át a kantonális szervek, hatóságok és az alárendelt (nem autonóm) középszintű közigazgatási egységek (kerület/Bezirk) iratait. Letéti szerződés alapján vagy ajándékozás révén természetesen lehetőségük van minden levéltári anyag, így pártok, szervezetek, egyesületek, személyek stb. iratai átvételére és megőrzésére is. Az „állami" (kantoná50