Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Lajos: A Nemzetközi Levéltári Tanács szemináriuma Svájcban / 50–52. o.

lis) levéltárak alárendeltsége eltérő, a jellemző általában a „központi igazgatási iroda" (Staatskanzlei, Landeskanzlei) irányítása. Mindeddig sem szövetségi, sem kantonális szinten nem szabályozták törvények, csupán a kormányzat által kiadott szabályzatok, a levéltárak működését. Az adatvédelmi törvények elfogadása azonban a legutóbbi időben mind a szövetségi állam, mind jó néhány kanton vezetését arra kényszerítette, hogy megkezdje a levéltárak működésének a legmagasabb jogi szinten történő rendezését. Az állami berendezkedésnek megfelelően természetesen külön-külön törvények, különböző módon szabályozzák a Szövetségi Levéltárat és ott, ahol erre sor kerül, az egyes kantonális levéltárak működését. A törvényalkotásban mindenesetre érvényesülni látszik egy olyan törekvés, amely nem csupán tanácsadásai, de bizonyos korlátozott ellenőrzési jogot is ad a kantonális levéltáraknak a „községi" levéltárak felett. A kelet-közép-európai, kelet-európai gyakorlathoz képest igen jelentős különbség, hogy a svájci levéltárak egyben „átmeneti levéltárak" is, azaz folyamatosan veszik át megőrzésre mindazon iratokat, amelyekre a gyűjtőkörükbe tartozó hivataloknak már nincsen rendszeresen szükségük. A selejtezési határidőket is tartalmazó átadás-átvételi jegyzékekkel kötelezően ellátott iratok közül a végső megőrzésre kijelölt tételeket a levéltár munkatársai választják ki a megfelelő határidők letelte után. Ezzel a feladattal összefüggésben a levéltárak tevékenységében meghatározó hányadot jelent az egyes szerveknél iratkezelést végző személyek felkészítése és munkájuk segítése. Ugyancsak nagy hangsúlyt fektetnek a számítógépen tárolt információk átvételére történő felkészülésre. Az iratkezelők tanfolyamát a levéltár rendezi, ám a tanfolyam elismert szakképesítést nem ad. A különböző szintű levéltárak szakmai együttműködését a Svájci Levéltárosok Egyesülete által választott Koordinációs Bizottság segíti, melynek tagjai paritásos alapon a német és francia nyelvű levéltárosok, illetve a nagy és kis levéltárak képviselői közül kerülnek ki. Évente két alkalommal tartott ülésén a bizottság ajánlásokat fogad el. Tanfolyamok keretében az egyesület gondoskodik a levéltárak új tudományos munkatársainak szakmai alapképzéséről is. A szemináriumon a résztvevők tájékoztatást kaptak a Szövetségi Levéltárban őrzött iratanyag szerkezetéről, történeti létrejöttéről, a levéltár egy-egy munkaterületéről, (iratfeldolgozás, segédletek készítése, elektronikus adathordozók átvétele), továbbá a kutatóforgalomról. Megtekintették a modernül berendezett, őrző-védő berendezéssel jól ellátott kutatótermet, és a restauráló műhelyt. A Szövetségi Levéltár pertinencia és proveniencia jellegű fondjai 1798ban, a szövetségi állam első szervei létrejöttének évében kezdődnek. A hivatali eredetű iratok mellett számottevő a 19—20. századi hagyatékok és iratgyűjtemények mennyisége. A levéltár több segédletét nyomtatásban is közreadta és rendszeresen résztvesz történeti forráspublikációk kiadásában. A kutatóteremben 1993-ban 700 kutató 3000 kutatási napot töltött. 20 000 másolatot készítettek és 500 írásos megkeresésre adtak választ. Az iratok kutathatósága a Szövetségi Levéltárban 30 év után kezdődik, szemben az egyes kantonokban érvényes 35, illetve 50 éves határral. Az egész Államszövetség területére kiterjedő gyűjtőmunkát folytatnak, ám nem közlevéltári jelleggel, a baseli Schweizeriscb.es Wirtschaftsarchiv (gazdasági levéltár), a zürichi Schweizerisches Sozialarchiv (munkásmozgalmi szervezetek és szakszervezetek iratai), továbbá a zürichi Archiv für die Zeitgeschichte (politikai mozgalmak és pártok iratai). A Basel-vidéki kantoni levéltár (Staatsarchiv Basel-Land) székhelye Liesthal, ahol éppúgy, mint Winthertur város levéltárában egy-egy napot töltöttek a jelenlévő levéltárosok. A kantonális levéltár e célra épült háromszintes (föld51