Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Az aradi görögkeleti román püspökség levéltára / 72–83. o.
kat végső döntésre a konzisztórium teljes .ülése számára véleményes előterjesztéssel készítették elő. Az egyházi szenátus foglalkozott a parókiák betöltésével, a papképzéssel, és igyekezett elsimítani a választások okozta panaszokat. Munkásságának legfontosabb időszaka Me^ianu püspök idejére esett (1875—1898), aki erős kézzel végrehajtotta a parókiák drasztikus csökkentését, és legnagyobb részükben a jövedelem összevonásával a papság számára megvalósította a megközelítően értelmiségi életkörülményeket, ugyanakkor megkövetelte — a szegény hegyvidéki parókiák kivételével — a klérus főiskolai végzettségét. A szenátus határozatai évenkénti kötetekbe sorozva találhatók, míg a megfelelő iratcsomók szintén jórészt rendelkezésre állnak. Lígyanitt találhatók a többnyire az aradi egyházmegyéből kikerült katonapapok iratai is.'' 3 Az autonómia megvalósítása nyomán a felekezeti jellegű görögkeleti román iskolarendszer is megvalósult. Jelentőségéről idézzük a metropolita utasítására 1892-ben készült jelentést, amelyben a papok beszámolnak arról, hogy valamennyi egyházközségben rendelkeznek elemi iskolával. Jelentik azt is, hogy tudomásul vették a kongresszus határozatát a román tannyelv ügyében. 5 * Állandó kérdést jelentett az iskolahálózat és a demográfiai mozgások közötti összhang megteremtése. Egy 1918-ban kelt jelentés arra figyelmeztetett, hogy Mezőhegyesen a bevándorlás folytán immár 152 iskolaköteles van, akik gondoskodást igényelnek. Dombegyházán már 1881-ben felmerült ehhez hasonló helyzet. 55 A modern követelmények előtérbe helyezték az iskolaépítéseket, amelyek megvalósítása eré yes fellépést is igényelt. Terjedelmes anyag tükrözi az iskoJelentős iratanyag foglalkozik az iskolák eredményeivel. Például az 1917— az új épületek, illetve a leányiskolák felállításáért. Az autonómia biztosította az önálló tanterv kialakítását, amely gyakorlatilag 1877-ben öltött végleges alakot. Később az egész metropolitára érvényes tanterv készült. Érvénybe léptetésükhöz miniszteri jóváhagyás volt szükséges. 51 * A tankönyvek kiválasztása szintén szenátusi feladat volt. Így például Iosif Moldovan első osztályos olvasókönyvét 1912-ben kilencedik alkalommal hagyták jóvá. Bizonyos miniszteri kifogások merültek fel egyes tankönyvekkel kapcsolatban, így 1877-ben kifogásolták íoan iuducescu „Kománok története" című tankönyvét " Jelentős iratanyag foglalkozik az iskolák eredményeivel. Például az 1917— 1918-as tanévben az egyházi tanfelügyelő jelentése szerint a vizsgaeredmény 159 esetben jeles, dicséretes vagy jó, 114-ben elégséges és csupán 8-ban nem volt kielégítő. 58 A tanító utánpótlásának fő forrása az aradi képző volt, az egyes állások betöltése pedig választás útján történt. A szenátus ellenőrizte a tanítók képesítését, és fenntartotta magának a megerősítés jogát. Erős kézzel szálltak szembe a választási küzdelmek túlburjánzásával, mint például 1908-ban Magyar-Csanádon. 50 A görögkeleti román elemi iskolák fenntartása 1868 után egyházközségi feladattá vált. Kérdést jelentett a tanítói fizetés folyósítása, ami akkoriba elmaradt az államiak javadalmazásától. A legtöbb helyen összekapcsolták a tanítói és kántori állást.' 50 A minisztérium már 1882-ben szorgalmazta a minimális 300 forintos évi fizetést, általános bevezetésére csupán az 1893-as zsinati döntés teremtett lehetőséget." 1 A felajánlott államsegély idegenkedést váltott ki, és számos zsinati és konzisztóriumi intézkedés azt célozta, hogy lehetőleg saját erőből biztosítsák az államilag előírt tanítói fizetési szintet. E magatartás legerősebben az 1907-es iskolatörvény kapcsán mutatkozott, mivel az egyházi hatóságok szerették volna kikerülni a segéllyel járó — elsősorban a magyar 80
