Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Az aradi görögkeleti román püspökség levéltára / 72–83. o.

nyelv fokozottabb oktatásával kapcsolatos — feltételeket.

62 Több dokumentum az 1907-es törvény hatálytalanításának követelését tartalmazza.

63 A konzisztórium azonban a helyi viszonyok ismeretében több alkalommal engedélyezte az államsegély igénylését, mint például Békéscsaba (1902), Kétegyháza (1905), Német-Gyula (1908) stb. számára.

6

'

4 Az 1848—49-es forradalom után a román tannyelvű elemi iskolákban általában megszűnt a magyar nyelvoktatás, amelyet viszont 1879-ben újra törvénybe iktattak, a görögkeleti és görögkatolikus püspöki kar tiltakozása ellenére. Számos dokumentum foglalkozik az emiitett rendelkezés végrehajtásával, ami több súrlódással járt.

65 A nyelvkérdés felmerült a hitoktatás kapcsán is. Egyre több görögkeleti román tanuló járt állami vagy más felekezetek által fenntartott iskolába. Számukra a konzisztórium hitoktatót biztosított. A szinódus 1893-ban úgy döntött, hogy a hitoktatók a román nyelvet is tanítsák. Működésükről adatok találhatók Debrecen, Szarvas, Szentes, Makó, Szeged stb. iskoláiban. Az egyházi hatóságok — hivatkozva az autonóm statútumra — ragaszkodtak a román nyelvű hitoktatás fenntartásához.

66 A görögkeleti iskolák nehézségeit nem kis mértékben az 1867 után kialakult szabadelvű kormányzás számlájára kell írni, mivel nem éppen jóindulattal kezelték a felekezeti iskolákat. Jellemző, hogy Békés megye követelte a görögkeleti román iskolákban az ismétlő kurzus általánosítását, mire a konzisztórium joggal válaszolta, hogy az az államiakban sem mindenütt létezik.

67 A román értelmiség megerősödésében szerepet játszottak a különféle alapítványok. Ezek közül kiemelkedik a Gozsdu-alapítvány, amelynek kezelője az első világháború előtti években a budapesti parókus volt. A kimondottan helyi jellegűek között említhetjük a Ballá, Giba-Birta, Ébesfalvai, Pap stb. alapítványokat. Az aradi püspökség perelte a szerb egyházat a'budapesti Trandafilalapítvány egy részéért. Az alapítványtevök között szerepeltek más vallásúak is, mint például a kétegyházi Almássy család.

6

* Hatalmas iratanyag halmozódott fel az első világháború éveivel kapcsolatban. A tanítóság jó részének hadbavonulása után is igyekeztek az intézmények, elsősorban az iskolák működőképességét fenntartani. Az egyes esperesi kerületeik szinódusainak jelentései 1918 tavaszán felmérik a románság háborús erőfeszítéseit és nehézségeit is. Románia hadbalépése nyomán a kormány kemény intézkedéseivel szemben az egyházmegye testületei tiltakoztak. így például 1916. szeptember 26-án az aradi püspök, Goldis László kérte a miniszterelnöktől a név szerint felsorolt b5 fő szabadonbocsájtását, akiket internáltak vagy kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra. Hasonlóképp tiltakoztak az egyházmegyei zsinatra 19i8-ban kiküldött miniszteri biztos jelenléte ellen, mivel ebben autonómiájuk sérelmét látták.

6y Az 1918—i920 közötti események végül az aradi egyházmegye felosztására vezettek, legnagyobb része Romániában, kisebb része Jugoszláviában, illetve Magyarországon működött tovább. Glück Jenő JEGYZETEK 1 A legrégibb dokumentumok egy részét kiadta Ed. I. Gávánescu: Márturii románesti din eparhia Araddului in veacul al XVIII-lea. 2 Aradi görögkeleti román püspökség levéltára, Protocollum consistorialis (köv. P) 3/19—1972, 3/24—1804, 3/7—1802, 1/1806, 631807, 103/1813, 254, 351, 304/1823, 304/ 1825, 210/1826, 169/1827, 20/1828, 169 1829. 81