Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Az aradi görögkeleti román püspökség levéltára / 72–83. o.

törvény, a román görögkeleti egyház különállásának és autonómiájának becikkelyezése és a Szervezeti Szabályzat é'etbe léptetése nyomán. Az autonóm lét demokratikus szellemmel párosuH, amennyiben a döntést hozó testületek, kezdve a parókiáktól a nemzeti-egyházi kongresszusig, választás útján jöttek létre, a világiak kétharmados jelenlétével. Hasonlóképpen választás útján volt betöltendő a püspöki szék és valamennyi tisztségviselő állása, beleértve a parókusokét és tanítókét is. Fennmaradt a király legfőbb felügyeleti joga, amelyet alkotmányos keretek között gyakorolt.

45 Az újjászervezés során a görög alapítású parókiák, amelyekben a görög elem lényegében elmagyarosodott, tiltakoztak az immár nemzeti jellegű metropolitába való besorolásuk ellen. A fennmaradt iratokból kiderül, hogy az országgyűlés méltányolta álláspontjukat, biztosította különállásukat, és csupán dogmatikai téren tartoztak a karlócai pátriárkátus joghatósága alá. Békés megmaradt az aradi püspökség keretében. Bizonyos kapcsolat maradt fenn Szentessel, mivel az anyaegyházmegyéből biztosították papellátásukat, mint például Mihai Lucuta személyében/'

6 A román és szerb egyház elválása egyházmegyei szinten gyorsan megtörtént (1865). Sokkal jelentősebb iratanyag vonatkozik azonban a közös parókiák, alapítványok és kolostorok megosztására, ami többnyire peres útra terelődött. A kolostorokért folytatott per 1918-ig sem zárult le. Az egyházmegyei igazgatás 1872-ben történt központosítása a fenti változások nyomán aránylag szűk térre korlátozta a püspöki elnöki iratok tárgykörét. A legtöbb papszentelésekre, házassági akadályok alóli felmentésekre, kánoni látogatásra és más hasonlóakra vonatkozik. Érdekesebbek a püspök személyes érintkezését tükröző iratok az egyházi és világi hatóságokkal. Így például 1892. július 10-én az aradi alispán figyelmeztette a püspököt, hogy Berzán az iskolában egyházi gyűlés ürügyén politikai összejöveteleket tartanak. Hasonló megkeresések érkeztek azokkal a Világoson, Boros jen ön és Butyinban folyó tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek a memorandista mozgalommal álltak összefüggésbe/'

7 A püspök hírt kapott a Román Nemzeti Párt választási harcáról (1905, 1910)/'

8 Rész étes anyag maradt fenn az 1907-es iskolai törvény körüli tárgyalások és tiltakozások kapcsán.'™ Érdekes dokumentum Tisza István keltezetlen 'evele, ámenben javasolja a románok beilleszkedését a működő politikai pártokba, ami x910-ben Vasile Mangra vezetésével a Munkapárt viszonylatában meg is valósult.

50 A legfontosabb ügyek az évente tartott egyházmegyei zsinat hatáskörébe tartoztak. E téren bőséges tájékoztatással szo gálnak a konzisztórium jelentései, amelyet néha egész terjedelmében vagy kivonatosan a zsinat tárgyalásainak jegyzőkönyvével együtt ki is adtak. E nyomtatott példányok megtalálhatók a püspökség könyvtárában. Kivételt képeznek az első világháború idején késedelmesen vagy egyáltalán nem közölt dokumentumok. Figyelemreméltó Goldis László 1916-ban készült jelentése, amelyben összefoglalja a hívek egyházi és iskolai helyzete mellett az anyagi, erkölcsi és demográfiai helyzetet is. Ugyanakkor felméri az elmúlt 50 év ,,alkotmányos" működésének mérlegét. Kiderül, hogy az egyházmegyében 435 pap és 373 tanító, illetve tanítónő működik, az összkép azonban igen sötét.

51 Érdekes eszmefuttatást tartalmaz az 1918. évi zsinat által kiküldött bizottság összefoglalója, amely részletesen elemzi a görögkeleti román egyház autonóm státuszának kanonikus és közjogi forrásait, a. munkálat valójában álláspontjukat fogalmazta meg a kormány intézkedésével kapcsolatban, az ugyanis miniszteri biztossal óhajtotta képviseltetni magát a zsinaton.

52 A püspökség mindennapos tevékenysége az ún szenátusok keretében zajlott le. Ez egy állandó referens alkalmazását jelentette, a hatáskörébe tartozó intézkedéseket egy szűkebb tanács hozta meg. A legfontosabb szakhatározato79