Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Petri Edit: A korakapitalizmus-kori kereskedelemtörténet forrásainak értelmezési módszerei: kutatásmódszertani beszámoló, historiográfiai elemzés / 47–57. o.

tranzakcióhoz, hiszen az áruvásárlásoknál készpénzkímélő eszközként a váltóként is funkcionáló kötelezvények áthidalták ennek hiányát. A távolsági, majd a belkereskedelemből szerzett, olykor busás hasznot a görögök megkísérelték új hazájukban is működő tőkévé változtatni, erre néhány rövid életű, sikertelen magyarországi vállalkozás mutat egy-egy példát. Ilyen pl. az egri görögök mundérgyártása az 1750-es években, ugyanők 1782ben timsógyárat alapítottak. Mivel a balkániak tevékenységét korlátozó intézkedések végrehajtásának szigora nőttön nőtt, 1774 után az ilyen magyarországi beruházásokat is fel kellett számolni — a lete'epedök számára az ingatlanvásárlás, a visszavándorlóknak pedig a tőkekivitel kínálkozott befektetési lehetőségként. Ez utóbbi megoldást az is indokolta, hogy a Í9. század elején szülőföldjükön a ma^yarországnál jóval magasabb 24—30",„-os volt a kamatláb. A balkáni kereskedőknek a Balkán és Közép-Európa közötti kereskedelmi láncban betöltött kulcsszerepét értékelve nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ennek a láncnak mindkét végén profit keletkezett az összeköttetésből. A kereskedelmi lánc mindkét pólusán máig is kimutathatóak a szorosan vett üzleti hasznon túlmenő, az anyagi-szellemi kultúrát építő beruházások. Itt kell megemlékeznünk hírnevessé vált görögökről, akik mindkét hazájukban ezeken a területeken maradandót alkottak. Említésre méltó a gróffá emelt Nakó Kristóf, aki nagyszentmiklósi birtokán mintagazdaságot és földműves iskolát működtetett. A pesti belváros közepén számos háza volt a Sina és a Haris családnak. Sina György a Lánchíd építésének egyik finanszírozója volt. A Sinák voltak a mecénásai a Magyar Tudományos Akadémia felépítésének. Ami a szülőföldhöz való kötődést illeti: Athénban az ottani egyetem létrehozása körül szerzett érdemei elismeréséül utcát neveztek el róluk. A belvárosi Haris-köz a kozáni származású Haris Pál görög konzulról kapta nevét, aki jelentős összeget áldozott a görög—magyar kapcsolatok ápolására. * * * Jelen közlemény az azonos című, kéziratos formában lévő kandidátusi diszszertáció erősen rövidített változata. A balkáni kereskedőelem történetének feldolgozását célzó korábbi kutatások szintetizálását az egyik legjelentősebb, a kecskeméti székhelyű, tagjai tevékenysége révén az országos hálózatba beépülő kompánia működésének tükrében ábrázolja a szerző. A kompánia több, mint egy századot átívelő történetének mindenoldalú elemzése egy másik közleménybe kívánkozik. A jegyzetekben alkalmazott, leggyakrabban előforduló rövidítések feloldása a következő: Sz = Századok TSz = Történelmi Szemle MGSz = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle EPhK = Egyetemes Philológiai Közlöny BmLF = Levéltári Füzetek (Bács-Kiskun megye) Bkmm = Bács-Kiskun megye múltjából Levéltári források OL ~ Országos Levéltár HT = Helytartó Tanács ;y.)