Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Petri Edit: A korakapitalizmus-kori kereskedelemtörténet forrásainak értelmezési módszerei: kutatásmódszertani beszámoló, historiográfiai elemzés / 47–57. o.

PmL = Pest megyei Levéltár BFL = Budapest Főváros Levéltára BKmÖL = Bács-Kiskun megye önkormányzati Levéltára KvL = Kecskemét város Levéltára JEGYZETEK 1 Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda, 1840. 2 Takáts Sándor: A török alattvalók kereskedése Magyarországon 1720—1735-ben. MGSz 1902. 233—240. és uő.: Országos Felügyelőség a görög kereskedők fölött MGSz 1895. 79—80. 3 Szekfű Gyula a nagybirtokosok kereskedéstől való visszavonulásának okát keresve a „kereskedés nehézségére", „speciális lelki alkatra", „gazdasági indifferentizmus"-ra hivatkozott ama magyarázat helyett, hogy lényegében a 16. század végén az addigi gabonakonjunktúra megszűnése volt az elkedvetlenedés valódi oka. Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata. Gazdaságtörténelmi tanulmány. Bp. 1922. (Faji sajátosságainak a gazdaságtörténet világánál. Minerva I. 1922.) Pach Zsigmond Pál: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. TSz 1982. 373—403. 4 Acsády Ignác: Magyarország története I. Lipót és I. József korában. Bp. 1898. és Közgazdasági állapotaink a XVI—

XVII. században. Bp. 1889. 5 Eckhart Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. Sz 1918. 356— 391. — A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. A bécsi udvar gazdaságpolitikája 1780—1815. Bp. 1958. 6 Itt a tízkötetes Magyarország története IV. kötetére, valamint nevezett szerzők alapműveire gondolunk. 7 Eugen Forbat: Die Geschichte des Handels und des Pressburger Handelsstandes im XVIII. Jahrhundert. Bratislava, 1930. 8 Ld. Füves Ödön folyóiratokban fellelhető nagyszámú közleményeit. 9 Ember Győző: Belkereskedelem. Görög kereskedők. In.: Magyarország története 1686—1790 IV.'l—2. Főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp. 1989. 646—648. Lehetséges okként itt kell felemlítenünk, hogy a Helytartótanács irataiban is a „Quaestores Turcici" meghatározás szerepel. Felhő Ibolya—Vörös Antal: A Helytartótanácsi levéltár Bp. 1961. 132. A repertóriumban „kereskedéssel foglalkozó török alattvalók (az ún. görög kereskedők ügyei)" tartalmi eligazítást alkalmazzák. 10 A jászkunsági görögség történetével az utóbbi évtizedben kezdett foglalkozni Papp Izabella. A Szolnok megyei Levéltár évkönyveiben megjelent közleményei — talán nem szerénytelenség tőlem, hiszen nagyszámú hivatkozásából következik — 1975-ben e témakörben megjelent tanulmányom indíttatását tükrözik. 11 Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története. MGT 1939. és Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral I—

IV. Kecskemét, 1860—1866.. uő.: A kecskeméti zsidók története. (A szöveget gondozta, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta ö. Kovács József. Gyula, 1988. BmLF II. 12 Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt. Kandidátusi értekezés 1991. Kézirat. Továbbiakban: Iványosi, Ért. 1991. 102. Természetesen Iványosi-Szabó Tibor kiterjedt munkásságának egy szakaszát öszszegző kéziraton túlmenően több helyen történik említés róluk. Szerény feltételezésem szerint ezt a hézagot a megyei kiadványban 1975-ben napvilágot látott tanulmányommal veszi kitöltöttnek. Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. Cumania III. 1975. és Hajnóczy, 1939. A legközelebbi múltban értekezett a városi zsidóság történetéről ö. Kovács József. A görögök kapcsolatrendszerébe belépő és onnan őket kiszorító zsidóság lokalhistoriájának néhány érintkezési pontját értekezésünkben igyekeztünk fellelni és nyomon követni. O. Kovács József: Zsidók Kecskemét és Kiskunhalas társadalmában. Kandidátusi értekezés, Bp. 1993. Kézirat. 13 PmL IV. 1/d. Acta politica Miscellanea N° 1737—1. A rendkívül érdekes ügyiratra Kosáry Domokos irányította rá annak idején figyelmemet, amiért ezúttal is köszönettel tartozom. 14 Ezen adatra Iványosi-Szabó Tibor bukkant rá. Némi bizonytalanságra ad okot, hogy a levéltár fondjegyzékében IV. 1504 á. állag címében kezdő dátumként az 1690 szerepel. Vö.: Iványosi, Bkmm II.; uő.: Bkmm VII. 397., 491., a Bács-Kiskun megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke. Kecskemét, 1991. 10. 56