Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Petri Edit: A korakapitalizmus-kori kereskedelemtörténet forrásainak értelmezési módszerei: kutatásmódszertani beszámoló, historiográfiai elemzés / 47–57. o.

fel meglepetésszerűen egy 18. századi kalandregénybe illő irategyüttes: két kecskeméti görög kereskedő Sedriát járt ..kabátlopási" ügye.

,:1 Az „incendia-processus" tárgya: egy kecskeméti ház ereszében — meglehetősen célzatosan fellelt gyutacs miatt — halálra tortúráznak egy macedóniai kereskedőlegényt. Az akasztófabélycggel korábban megsütögetett asszony és társai szövevényes tanúvallomásai nyomán belekeveredik az ügybe az ortodox papon kívül számos görög kereskedő. A „gonosz görögök" elleni vádat meseszerű elemekkel tarkított tanúvallatások formálják. Az 1736-ban ..actor'-ként fellépő úriszék és a magisztrátus a tíz éven át tartó és a megyén keresztül az országbírói ítélőszék elé jutott perben „incattus

,

'-á válik. A hosszú pereskedés alatt a görög kereskedők erkölcsileg és anyagilag tönkremennek, velük együtt rossz hírbe keveredik papjuk, akit az áristomban még bántalmaznak is. Kereskedésük elromlása, halálba csigázott legényük miatt hatalmas kártérítést követelnek a helyi hatóságoktól. Az ügy lázban tartja a várost, állandó ágenst tart a földesúr Bécsben, Pozsonyban — egyszóval az ügy közüggyé dagad. A talányos történetből sosem lett volna disszertáció, publikáció majd értekezés, ha a hólabda-szerüen felgörgetett levéltári forrásokból nem bontakozott volna ki a 18. századi Magyarország históriájának eladdig oly kevéssé ismert problémája: a kül- és belkereskedelem határán bukdácsoló idegen kereskedőréteg honi kör-, illetve kórképe. A feudális korban a II. József nevéhez fűződő népszámlálásokat kivéve általában hiányzott a törekvés az egész lakosság számbavételére. Rendszerint csak olyan kimutatások jöttek létre, amelyek az állam- és a megyei igazgatási szervek, földesurak által kirótt terhek viselésére kötelezettektől családfőnként vagy összesítetten pénzben, természetben vagy munkában megkívánt szolgálatokat számlálták elő. Igen értékes adatbázisra leltünk a közgyűlési összeírások levéltári gyűjteményében, a helyi vonatkozásúakat pedig Kecskemét város immár Bács-Kiskun megye Levéltárában őrzött fOndjaiban néztük át. Kecskemét 1662-től rendelkezik a különféle városi adóknak é; egyéb financiális kötelezettségeinek nyilvántartásával. Ezt a kiapadhatatlan forrásbázist rendkívül nehezen kutatható iratféleségek rejtegetik. Ennek egyik oka a 17—18. században a hivatalostól eltérő, emellett egyedi népnyelvi variánsokban gazdag pénz-, mérték- és áruféleségek alkalmazása. Iványosi-Szabó Tibor minden részletre kiterjedő kutatási eredményei megismerése után sem éreztük magunkat kellően felkészültnek arra, hogy a számszerű és átszámítási adatokból a melléfogás nagyon is reális kockázatát is vállaló következtetésekre vetemedjünk. A másik — szintén nem elhanyagolható — bizonytalansági tényező is az adólajstromok, számadások alapjellegéböl adódik: a mindennapi élet mindenkori kísérőjelensége, hogy az adófizető késedelmeskedik, a kivetési és lerovási tételek időben tehát rendszerint elválnak egymástól. Első ránézésre is feltűnnek (a ráadásul más és más kéztől származó) későbbi, megállapíthatatlan keletű „utólagos bejegyzések'". Ha mindehhez hozzávesszük azt is. hogy a készpénzfizetési kötelezettséget áruval ellentételezik — és ez éppen a kereskedő görögök esetében volt gyakorlat — a számadás az értékelhetetlen benyomását kelti. A többismeretlenes egyenlet megoldása helyett marad a viszonyítás, mint járható út. Az elbizonytalanodás ellenére jól használható az 168i)-es porcióbcszcdúsi lajstrom, amelyben a felsorolt 1152 adózó között tűnik fel a 2. tizedben lakos Görög Kozma, akire 22 garast rónak.

1

'' 50