Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

tak, hogy az ösztöndíjasok oda beköltözhettek. A következő év első felére maradt a palota berendezésének befejezése ..." Ugyanakkor és ezzel szemben Tóth László titkár jelentése 1929-ről kiemeli, hogy az átalakítási munkálatok „a lakók kiköltözésével kapcsolatos késedelmek, valamint a tervek hatósági jóváhagyásának lassúsága miatt" csak 1928 október elején kezdődhettek meg, és a szokatlanul szigorú tél következtében 1929 júniusában fejeződhettek be. „Ilyen körülmények között az ösztöndíjasoknak csak egy kisebb része kaphatott a rendelkezésre álló Fraknói-villába elhelyezést, míg a nagyobbik részt bérlakásokban kellett elhelyezni. Február végével kezdődött meg az intézeti tagoknak a Falconieri-palotában való elhelyezése, de a még mindig folyó átalakítási és berendezési munkálatok miatt csak vontatott ütemben haladt előre; az intézeti konyha április elsejével, a könyvtár pedig csak májusban volt átszállítható és az új helyiségekben felállítható. Az intézet művész tagjai az egész 1928/29. tanévben műterem híjával voltak, mert a művészház céljaira szolgáló ún. scuderia átalakítási és építési munkálatai csupán 1929. márciusában voltak megkezdhetők s azok 1929 szeptemberéig húzódtak el. Az intézeti életnek az a folytonos külső gátló momentumokkal teli menete természetesen magyarázatul szolgál arra, hogy a költségvetésben megállapított keretek az adott viszonyok között betarthatóak nem voltak... Az 1929/30. intézeti év ... november elsejével zavartalanul volt megkezdhető ..." (MOL K 726 — 1930—266—42.) A Collegium Hungaricum átvételéről MOL K 27 — 1929. május 24-i ülés, 23. napirendi pont: „A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előadja, hogy a római Palazzo Falconierin a Collegium Hungaricum elhelyezése végett bizonyos átalakítási munkálatokat és műtermek létesítését kellett elrendelnie. Ezek a munkálatok, amelyeknek költségeire tárcája költségvetési előirányzatában hitellel rendelkezett, most elkészültek és ezért a munkálatok helyszíni műszaki és számszerű megvizsgálása és az egész Collegium Hungaricum átvétele céljából dr. Petri Pál államtitkár vezetésével bizottságot kíván kiküldeni, amelynek tagjaiul kiszemelte a következőket: Magyary Zoltán miniszteri tanácsost, a műszaki ügyosztály részéről Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsost, akadályoztatása esetén Wiesner Emil főmérnököt és Márkus Artúr c. számvevőségi II. o. főtanácsost. A bizottság helyszíni munkája körülbelül 8 napot fog igénybe venni. Kiküldetésének költségeire fedezettel rendelkezik. Kéri a minisztertanácsnak a kiküldetéshez való szíves hozzájárulását. — A minisztertanács hozzájárul." Az ünnepélyes megnyitás őszre halasztásáról ld. Klebelsberg 1929. február 20-i levelét Enrico Sanmartino di Valpergának: MOL K 636 — 440—05—9—1929. „Ezen időpont azért alkalmasabb mint a tavaszi, mert a palota átalakítási munkái most nyernek csak befejezést, s a berendezés körül még nyárig egyes hiányok lesznek." 23 MOL K 726 — 1928—1010. Gerevich Tibor „budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetemi ny. rendes tanárnak egyetemi tanári minőségének érintetlenül hagyása mellett a római Collegium Hungaricum kurátorává leendő kinevezése érdekében" az 1929. május 17-i minisztertanács hozzájárulásával tettek előterjesztést a Kormányzónak. (MOL K 27 — 1929. május 17-i ülés, 27. napirendi pont.) A Kormányzó 1929. augusztus 23-án nevezte ki kurátornak Gerevichet. (MOL K 72G — 1929—900.) 24 A szabályrendelet szerint az intézet hivatalos neve Római Magyar Intézet (Reale Accademia d'Ungheria di Roma) volt, s a következőképp tagolódott: „a) Egyházi Kollégium (Kegyes Ház); b) »Fraknói Vilmos« Történeti Intézet; c) Magyar Művészház; d) Általános Tanulmányi Kollégium". Célja és rendeltetése „a tagul felvett magyar tudósok, művészek s ily pályára készülő ifjak olaszországi tudományos kutatásainak, szaktanulmányainak, általános művelődésének, olasz nyelvismeretének és olasz szakkörökkel való összeköttetéseinek céltudatos előmozdítása;... Rómába jövő magyar tudósok és művészek vendégül fogadása; az olasz— magyar kulturális kapcsolatok ápolása és elmélyítése ... ; felvilágosító és közvetítő működés a magyar és olasz kulturális intézmények és testületek ... érintkezései tekintetében." Az intézet „az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tanácsának igazgatása alá tartozik", az Egyházi Kollégium esetében a kollégium alap szabályaiban meghatározott korlátok között, a „Fraknói-Intézet tekintetében pedig a Magyar Tudományos Akadémiával kötött Egyesség szerint". Főfelügyelőjét (kurátorát) az államfő, igazgatóját az államfő vagy a kultuszminiszter nevezhette ki. „A Gyűjteményegyetem Tanácsa fennhatóságát az Intézet felett Igazgatótanácsa és a Római Magyar Intézet Szaktanácsa [ennek létezéséről nem találtam forrásokat — U. G.] útján gyakorolja .. . Gazdasági tekintetben az Intézet a Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozik... Az Intézet élén, mint ennek képviselője a hatóságokkal és a külfölddel szemben ..., valamint az egész intézet tudományos és művészi munkájának legfőbb irányítója, a főfelügyelő (kurátor, olaszul: preXI