Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

sidente) áll. A Magyar Művészház művészi munkáját s e körbe vágó összes munkálatait a művésztagok, a művészettörténet- és régészet-szakos tagok szaktanulmányait és olasz érintkezéseit azonban közvetlenül irányítja ... Az igazgató az Intézet ügyviteléhek felelős vezetője és mint ilyen, az egész Intézet fegyelmi rendjén őrködik..., irányítója és tanulmányi vezetője az intézetben elhelyezett ösztöndíjasoknak, kivéve az Egyházi Kollégium tagjait, akiket ennek főnöke közvetlenül irányít", valamint a Magyar Művészház tagjait. „Gazdasági tekintetben az igazgató az intézet felelős számadója... Az Intézet tagjai: 1. A magyar állam által rendelkezésre bocsátott vagy más ösztöndíjat élvező, továbbá a megállapított teljes vagy fél díjat fizető, tudományos vagy művészi pályán működő, avagy ilyen pályára készülő magyar állampolgárok; 2. az Intézetbe hasonló feltételek mellett kivételesen felvett külföldiek... Vendégei azok a Rómában tartózkodó magyar tudósok, kutatók és művészek, akiknek magyar kulturális érdekből külön megállapított feltételek mellett az Intézetben való lakásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyt ad." Ld.: KÜLFÖLDI, 1931/32. (Bp. 1933.) 25 Klebelsberg átirata a Gyűjteményegyetem tanácsához 1930. március 21-én: „az olasz kormány a római tudományegyetemen magyar tanszéket létesített. E tanszékre kinevezendő tanár személyére nézve az olasz kormánynak dr. Miskolczy Úyula miniszteri titkári címmel felruházott országos levéltárnokot ajánlottam kinevezésre. Úgy értesültem, hogy nevezett a római tudományegyetem magyar tanszékére rendes tanári minőségben előreláthatólag ki is fog neveztetni. Kívánatosnak látszik tehát, hogy Miskolczy Gyula már a kinevezése előtt is Rómában tartózkodjék, hogy a körülményekkel és mértékadó személyiségekkel megismerkedjék. Nem állván azonban módomban a római Magyar Intézetnél lévő tisztviselők létszámának szaporítása. Tóth Lászlónak a római Collegium Hungaricum első titkárának Budapestre való visszarendelése látszik legcélravezetőbbnek." A Gyűjteményegyetem tanácsa is ezt javasolta, és kérte Miskolczy kurátorhelyettesi kinevezését. (MOL K 726 — 1930—286.) Először — 1930 februárjában — egyébként Kastner (később Koltay-Kastner) Jenőt javasolta Klebelsberg a római tanszékre, márciusban azonban már Miskolczy mellett állt ki. (MOL K 636 — 440—02 13. és 20/1930.) Klebelsberg 1930. június 13-i rendeletével bízta meg Miskolczyt a Collegium igazgatásával. E minőségben Miskolczy „az egész intézet fegyelmi rendjén is őrködik, a papi osztályra nézve, annak vezetője útján. Az igazgató egyúttal tanulmányi vezetője a Collegium Hungaricumban elhelyezett ösztöndíjasoknak, kivéve á papi osztály tagjait, akiket annak az osztálynak vezetője irányít és kivévé á római Magyar Történeti Intézet tagjait, hacsak annak vezetésével is külön meg nem bízatik." Tóth Lászlót közben már áthelyezték Rómából, ám „Várady Imre titkár az igazgatót minden irányú működésében támogatni és utasításai szerint eljárni tartozik". A Gerevichre vonatkozó idézet is innen való. A Gyűjteményegyetem igazgatótanácsa „megnyugvással vette tudomásul" Klebelsberg intézkedését az igazgatói és a kurátori hatáskör szétválasztásáról. „A végleges igazgatói kinevezés kérdésében azonban érdemlegesen csak akkor tehet majd javaslatot, ha dr. Miskolczy Gyulának a római egyetemre való kinevezése megtörténik és ottani működésének megkezdése után gyakorlatilag kialakul, hogy az egyetemi katedra és az intézeti munkakörök ellátását mennyiben lehetséges öszszekapcsolni." Az igazgatótanács határozatának kialakulásában nyilván jelentős szerepet játszott Gerevich Tibor előadói véleménye. Gerevich szerint amióta „a Fraknói-féle intézet helyett a sokkal nagyobb keretek között létesített Római Magyar Intézet vezetését kellett ellátnia, a tapasztalatból azt a meggyőződést szerezte, hogy ennek a nagy intézetnek Budapestről való adminisztrálását nem láthatja el. Ezért az ő óhajtására is történt olyan intézkedés, hogy az intézet élére külön igazgató állítassék. .. Miskolczy Gyulának folyamatban van a római egyetem magyar történeti tanszékére való kinevezése. Ha ez a kinevezés bekövetkezik, Miskolczyra igen nehéz feladat vár, egyrészt azért, mert hiányos olasz nyelvi ismeretei miatt egy ideig nyelvi nehézségekkel kell küzdenie, másrészt azért, mert az új tanszék és a tanszék mellé szervezendő egyetemi magyar intézet megszervezésé és magyar szempontból fontos súlyának kiépítése egy ember munkaerejét erősen igénybe fogja venni. A római egyetemi tanszék mellett Miskolczy könnyen elláthatja a Frakhói-féle intézet örökébe lépett történeti osztály titkári teendőit, arra azonban, hogy e két munkakör mellett még a nagy intézet egész munkaerőt kívánó igazgatói teendőit is megfelelően ellássa, számítani nemigen lehet, mert ebből valamelyik munkakörnek mindenesetre kára származik." A Gerevich után hozzászóló Csánki Dezső teljesen egyetértett Gereuich-csel: bár Miskolczyról „a -legjobb véleménnyel van, mégis lehetetlennek tartja, hogy a hármas munkakört íaz ügy kára nélkül megfelelően elláthassa. Még ha nyelvi nehézségei nem is vol33