Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

sidente) áll. A Magyar Művészház művészi munkáját s e körbe vágó összes mun­kálatait a művésztagok, a művészettörténet- és régészet-szakos tagok szaktanul­mányait és olasz érintkezéseit azonban közvetlenül irányítja ... Az igazgató az Intézet ügyviteléhek felelős vezetője és mint ilyen, az egész Intézet fegyelmi rend­jén őrködik..., irányítója és tanulmányi vezetője az intézetben elhelyezett ösz­töndíjasoknak, kivéve az Egyházi Kollégium tagjait, akiket ennek főnöke közvet­lenül irányít", valamint a Magyar Művészház tagjait. „Gazdasági tekintetben az igazgató az intézet felelős számadója... Az Intézet tagjai: 1. A magyar állam által rendelkezésre bocsátott vagy más ösztöndíjat élvező, továbbá a megállapított tel­jes vagy fél díjat fizető, tudományos vagy művészi pályán működő, avagy ilyen pályára készülő magyar állampolgárok; 2. az Intézetbe hasonló feltételek mellett kivételesen felvett külföldiek... Vendégei azok a Rómában tartózkodó magyar tudósok, kutatók és művészek, akiknek magyar kulturális érdekből külön megál­lapított feltételek mellett az Intézetben való lakásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyt ad." Ld.: KÜLFÖLDI, 1931/32. (Bp. 1933.) 25 Klebelsberg átirata a Gyűjteményegyetem tanácsához 1930. március 21-én: „az olasz kormány a római tudományegyetemen magyar tanszéket létesített. E tan­székre kinevezendő tanár személyére nézve az olasz kormánynak dr. Miskolczy Úyula miniszteri titkári címmel felruházott országos levéltárnokot ajánlottam ki­nevezésre. Úgy értesültem, hogy nevezett a római tudományegyetem magyar tan­székére rendes tanári minőségben előreláthatólag ki is fog neveztetni. Kívánatos­nak látszik tehát, hogy Miskolczy Gyula már a kinevezése előtt is Rómában tar­tózkodjék, hogy a körülményekkel és mértékadó személyiségekkel megismerked­jék. Nem állván azonban módomban a római Magyar Intézetnél lévő tisztviselők létszámának szaporítása. Tóth Lászlónak a római Collegium Hungaricum első tit­kárának Budapestre való visszarendelése látszik legcélravezetőbbnek." A Gyűj­teményegyetem tanácsa is ezt javasolta, és kérte Miskolczy kurátorhelyettesi ki­nevezését. (MOL K 726 — 1930—286.) Először — 1930 februárjában — egyébként Kastner (később Koltay-Kastner) Jenőt javasolta Klebelsberg a római tanszékre, márciusban azonban már Miskolczy mellett állt ki. (MOL K 636 — 440—02 13. és 20/1930.) Klebelsberg 1930. június 13-i rendeletével bízta meg Miskolczyt a Collegi­um igazgatásával. E minőségben Miskolczy „az egész intézet fegyelmi rend­jén is őrködik, a papi osztályra nézve, annak vezetője útján. Az igazgató egyúttal tanulmányi vezetője a Collegium Hungaricumban elhelyezett ösztöndíjasoknak, kivéve á papi osztály tagjait, akiket annak az osztálynak vezetője irányít és ki­vévé á római Magyar Történeti Intézet tagjait, hacsak annak vezetésével is külön meg nem bízatik." Tóth Lászlót közben már áthelyezték Rómából, ám „Várady Imre titkár az igazgatót minden irányú működésében támogatni és utasításai sze­rint eljárni tartozik". A Gerevichre vonatkozó idézet is innen való. A Gyűjteményegyetem igazgatótanácsa „megnyugvással vette tudomásul" Klebels­berg intézkedését az igazgatói és a kurátori hatáskör szétválasztásáról. „A vég­leges igazgatói kinevezés kérdésében azonban érdemlegesen csak akkor tehet majd javaslatot, ha dr. Miskolczy Gyulának a római egyetemre való kinevezése meg­történik és ottani működésének megkezdése után gyakorlatilag kialakul, hogy az egyetemi katedra és az intézeti munkakörök ellátását mennyiben lehetséges ösz­szekapcsolni." Az igazgatótanács határozatának kialakulásában nyilván jelentős szerepet játszott Gerevich Tibor előadói véleménye. Gerevich szerint amióta „a Fraknói-féle intézet helyett a sokkal nagyobb keretek között létesített Római Ma­gyar Intézet vezetését kellett ellátnia, a tapasztalatból azt a meggyőződést sze­rezte, hogy ennek a nagy intézetnek Budapestről való adminisztrálását nem lát­hatja el. Ezért az ő óhajtására is történt olyan intézkedés, hogy az intézet élére külön igazgató állítassék. .. Miskolczy Gyulának folyamatban van a római egye­tem magyar történeti tanszékére való kinevezése. Ha ez a kinevezés bekövetkezik, Miskolczyra igen nehéz feladat vár, egyrészt azért, mert hiányos olasz nyelvi is­meretei miatt egy ideig nyelvi nehézségekkel kell küzdenie, másrészt azért, mert az új tanszék és a tanszék mellé szervezendő egyetemi magyar intézet megszer­vezésé és magyar szempontból fontos súlyának kiépítése egy ember munkaerejét erősen igénybe fogja venni. A római egyetemi tanszék mellett Miskolczy könnyen elláthatja a Frakhói-féle intézet örökébe lépett történeti osztály titkári teendőit, arra azonban, hogy e két munkakör mellett még a nagy intézet egész munkaerőt kívánó igazgatói teendőit is megfelelően ellássa, számítani nemigen lehet, mert ebből valamelyik munkakörnek mindenesetre kára származik." A Gerevich után hozzászóló Csánki Dezső teljesen egyetértett Gereuich-csel: bár Miskolczyról „a -legjobb véleménnyel van, mégis lehetetlennek tartja, hogy a hármas munkakört íaz ügy kára nélkül megfelelően elláthassa. Még ha nyelvi nehézségei nem is vol­33

Next

/
Thumbnails
Contents