Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Csárádi József: A Magyar Honvédség Központi Irattára / 34–42. o.

tért katonák, az elhurcoltak, a hadifogságba esettek sorsára utaló korabeli iratokat, adatokat.

13 Nagyon gyakori és sajnos időrabló irattárosi feladat a különféle tartalmú igazolások elkészítése, illetve az azt megelőző kutatói tevékenység végzése.

14 Többnyire a kárpótláshoz szükséges dokumentumokat keresik az érintettek, de nagyon sokan fordulnak hozzánk a nyugdíjhoz szükséges bizonylatok beszerzése miatt is. Az utóbbi hónapokban pedig megszaporodtak a hadirokkantságot, hadiözvegységet, hadiárvaságot igazoló okmányok iránti kérelmek. Ugyanis az érintetteknek csak egy kis része rendelkezik az egykori sérelemre vonatkozó korabeli dokumentummal, többségük azonban semmiféle igazolást nem tud felmutatni, így arra kényszerülnek, hogy pótlólagos bizonyítékokat szerezzenek be. Sajnos a korabeli dokumentumok (hadifogoly elbocsátó levelek, munkaszolgálatot igazoló iratok stb.) erősen hiányos állapotban kerültek be az irattárba. Vélhetően az iratok nagy részét még az ötvenes évek elején kiselejtezték, egyes helyeken a gondatlan vezetés, vagy a helytelen tárolás következtében elpusztultak. Sok iratanyag az ötvenes évek adminisztrációjának felületessége miatt még ma is csak nehezen kezelhető. Erre az időszakra jellemző volt, hogy új személyek kerültek az iratkezelésbe és szakszerűtlenül végezték a dolgukat (pl. nem készültek mutatókönyvek stb.). Naponta 20—25 kérelmet kell egy-egy előadónak megválaszolni, ez teszi ki tulajdonképpen az irattáros munkájának oroszlánrészét. A harminc napos ügyintézési határidőt nem mindig tudják betartani, noha minden tőlük telhetőt megtesznek. A megkeresések számának éves átlaga 1981-től 1985-ig 15 200 volt, 1986tól 1990-ig az éves átlag 6700-ra csökkent. A különféle kárpótlási törvények életbelépésének hatására viszont 1991-től 1993-ig a megkeresések száma látványosan növekedett, s az éves átlag elérte a 37 101-et. A megkeresések között található jó néhány olyan is, mely az európai és a tengerentúli országokban élő állampolgároktól érkezett.

15 Az Országgyűlés által a hadigondozásról elfogadott törvény tovább növelte az elintézendő ügyek számát.

16 Bizonyára nem szorul magyarázatra, hogy az ilyen tömeges megkeresések korrekt megválaszolása bizonyos irattári feladatok elmaradását eredményezik. 4. Iratvédelem Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy az általunk őrzött felbecsülhetetlen értékű anyagokat minden veszélytől megóvjuk, és lehető épségben való fennmaradásukat biztosítsuk. Ha megvizsgáljuk, hogy mi az iartvédelem jelentéstartalma, mely tevékenységek sorolhatók ide, akkor láthatjuk, hogy az iratvédelem fogalmi körébe tartozik minden olyan tevékenység, amely az iratok megmaradásának biztonságát hivatott szolgálni. Két fő területe van: a jogi és a technikai. A továbbiakban a technikai iratvédelemnek az irattárban történő megvalósulását kívánom bemutatni, mivel a jogi iratvédelem körébe tartozókat törvények, rendeletek, parancsok és utasítások stb. írják elő, s azok betartása kötelező,

17 Az iratanyagok őrzésének megtervezésekor két veszélyforrást vettünk figyelembe. Egyfelől az úgynevezett fizikai kórokozó tényezőket, másfelől pedig az erkölcsi tényezőket. A tároló helyiségek biztonságosak, az iratok őrzés-védelme az előírásoknak megfelel. Az iratokat a biológiai kártevők ellen is védjük. Évente két alkalommal 37