Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Szemelvények a régi Eötvös Kollégium utolsó éveinek történetéhez, 1945–1950 / 37–60. o.

vendek felvétele sem. A Collegium tagjai közül viszont többen távol vannak, s hazatértükkel esetleg éveken belül nem számolhatunk. Ezeket a helyeket felhasználatlanul hagyni indokolatlan lenne. Mindezek figyelembevételével tehát szükségmegoldásokhoz kell folyamodnunk. Javaslataim a következők: 1./ Ideiglenesen vissza kell térnünk ahoz az állapothoz, amelyben a collegiumi tagság négy évre szólt. A növendékek közül az ötödik évre csak azokat vegyük viszsza az intézetbe, akik más módon tanulmányaikat folytatni nem tudják. Elsősorban tehát a vidéki fiúkat. 2./ Azoknak a most felveendő növendékeknek részére, akiknek szülei a fővárosban laknak, a Miniszter Űr egyelőre bejáró tagságot adományozzon, azzal a kikötéssel, hogy ezek az ifjak collegiumi helyüket azonnal elfoglalhatják, amint erre mód és lehetőség adódik. Ilymódon lehetségessé válnék 11 bentlakó és 5 bejáró növendék felvétele. Ezek kiválasztása végett megtartottam a szokásos bemutatkozó vizsgálatokat. A felvételre jelentkezők július 26—27—28-án a Collegiumban tartózkodtak, s mind nyelvtudásuk, mind szakképzettségük, mind általános műveltségük szempontjából alapos vizsgálat alá kerültek. Minthogy a Collegium tanárai és megbízott előadói közül többen nem állhattak rendelkezésre, az addigi szokáshoz híven, a Collegium szellemét s igényeit ismerő külső erőket kértem meg arra, hogy a kiválogatásban segítségemre legyenek. A jelentkezők száma —51— nagyobb volt a tavalyinál; ennek oka úgy látszik elsősorban az elmúlt évek folyamán származási okoból távolmaradt jelentkezők felvonulása (17). A jelentkezők felekezeti viszonyai szerint mutatkozó bizonyos aránytalanság — 23 r. k., 12 ref., 6 ev.

f 8 izr., 1 unit., 1 gör. k. — részben erre, részben arra a körülményre vezethető vissza, hogy a tanári pályára készülő ifjak javarészét a tanítórendek vonják magukhoz. Valószínűleg a taníttatási, közlekedési és ellátási nehézségek megnövekedésére vezethető vissza az a körülmény, hogy a vidéki fiúkkal szemben aránytalanul nagy számban szerepelnek a budapestiek vagy pestkörnyékiek. A vidék visszavonulásánál még sajnálatosabb a munkás és földmíves rétegek gyermekeinek csaknem teljes hiánya: 28 középosztálybeli, 16 kispolgári származású ifjú mellett csak 3 munkáscsaládból és 4 földmívescsaládból származó jelentkezett s ezek sem a tehetségesebbek közül. A jelentkezők bizonyítványa általában megfelelő — jeles, kitüntetéses — volt, a vizsgálatok azonban, még nagyobb mértékben, mint az előző évek folyamán, azt bizonyították, hogy az érettségi vizsgaeredmények, különösen a Collegiumba való felvétel szempontjából, meglehetősen irreálisak. Egyik jelentkező érettségije pl. csak elégséges volt, a pécsi tanárképző tanfolyamon viszont ez az ifjú húsz órából jelesen kollokvált s a felvétel alkalmával minden szaktanár az első helyen ajánlotta. [... ] Az előadottak alapján tehát a következőket ajánlom felvételre: 1. Egész fizető tagságra ajánlom a következőket: Benyhe János Franki Róbert Harcos Ottó Házi Endre Lakatos Imre Jakucs László Kucsmann Árpád Niederhauser Emil Sallai Géza Vekerdi József 2. Ingyenes tagságra ajánlom: Szabó Lászlót 3. Ideiglenesen bejáró tagságra ajánlom a következőket: Kardos Pál Mihályi Gábor Molnos József Nagy András Székely János Szükségessé vált, hogy az ellátási nehézségek miatt természetbeni beszolgáltatásokat 45