Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Szemelvények a régi Eötvös Kollégium utolsó éveinek történetéhez, 1945–1950 / 37–60. o.

Szemelvények a régi Eötvös Kollégium utolsó éveinek történetéhez (1945—1950) I. Bevezetés Az Eötvös Kollégium 1995-ben 100 éves. Létrehozását Eötvös Lóránd kezdeményezte és Ferenc József császár jóváhagyásával Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelte el 1895-ben. Alapítását a kiegyezés után felgyorsuló polgárosodás, a tanügy területén tovább élő feudális vonások felszámolásának igénye tette szükségessé. A tanügy fejlesztésének fontos részét képezte a tanárképzés reformja is: „az egyetemi tanulmányi idő négy évre történő felemelése, a szemináriumok létrehozása, a tanárképző intézet felállítása és fejlesztése, a gyakorló iskola megszervezése mellett a bölcsészhallgatók számára létrehozott internátus megszervezése.. ."

x A kollégiumot (internátust) a Vámházzal szemben lévő, Csillag u. 2. sz. alatti bérházban helyezték el, majd 1910-ben kapott saját, új épületet a Nagyboldogasszony útja (később Ménesi út) 11—13-ban. A kollégium részben a reformáció idején született nagymultú magyar kollégiumok (sárospataki, debreceni, nagyenyedi, pápai stb.) szabadságát, vitaszellemét elevenítette fel, főleg azonban nyugati, éspedig francia példát követett. „Az Eötvös Collégium a párizsi Ecole Normálé Superiure megmagyarosított alakja", „liberális és ellenzéki szellemű" intézmény, amely „mindvégig nyíltan a francia kultúra hívének vallotta magát", „gall sziget a germán óceánban".

2 A kollégium nemcsak a középiskolai oktatás, de a tudományos élet számára is elitet nevelt. Az elitképzéshez a legkülönbözőbb eszközöket vették igénybe. Mindenekelőtt nagy gonddal válogatták ki a kollégium tanárait és diákjait. Csak jeles és kitűnő tanuló kerülhetett a kollégiumba. De alávetették a jelentkezőt egyéni tehetségvizsgálatnak, ún. „fejkopogtatásnak" is, melyben a jelölt általános ismereteit, személyi adottságait is megvizsgálták. Tanulmányaikat a hallgatók tanáraik vezetésével kis csoportokban, szakszemináriumi formában folytatták, azaz nagy egyéni aktivitással, önmaguk dolgozták fel a szaktárgyak anyagát. „Ezzel a módszerrel nemcsak elméleti tájékozottságot szereztek a hallgatók, hanem olyan kritikai érzéket is, amely szaktudományok művelésében önállóságot és a tanításban a szaktárgy vonatkozásában kellő otthonosságot biztosított."

3 Kötelező volt a kollégiumban a szaktárgyakon kívül idegen nyelvek tanulása is. Ez záloga volt a további önképzésnek, óvott a provincializmustól, kötött a nagyvilághoz és már a kollégiumi években segített élni azzal az óriási könyvtárral, amely a hallgatók rendelkezésére állt. A Kollégium könyvtára az alapítás évében keletkezett. Magvát Eötvös József báró könyvtára s a Mednyánszky-féle könyvtár alkotta. Beleolvadt Semsey Andor, Gombocz Zoltán, Balogh József, Halász Gábor könyvtára s Szabó Dezső 37