Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

faragott zárókövet. 89 Jegyzőkönyvi bejegyzésből tudjuk azt is, hogy valamiféle, vélhetőleg díszítő munka elmaradt a torony építése közben, mivel a káptalan 1775. október 8-i gyűlésén úgy döntött, hogy nem nyújt több segélyt a torony építéséhez, 90 ezért 1775. október 11-én a kőművesek végleg befejezték a torony építését. 91 Hogy ennek ellenére volt még munka a torony körül, onnan tudjuk, hogy erről bejegyzés maradt fenn a História Domusban. Egy 1776. július 3-án kelt bejegyzés is arra utal, hogy valamiféle kiegészítő murikát végeztek a kő­művesek a tornyon, hiszen mi más indokolná, hogy csak ekkor, egy évvel a munkák végeztével ülték volna meg a torony elkészültének ünnepét. Valósá­gos népünnepély lehetett ez, hiszen a toronyból tubák harsogtak, s a kőmű­vesek, s a többiek is, háromszor ittak a Fáy család egészségére, 92 nem felejt­vén, hogy az ő 1000 forintos adományuk tette lehetővé a torony építésének befejezését. A História Domus adatai szerint a jobb oldali torony, ami a rendház és a templom között áll, 1777. november 15-én, a bal oldali torony pedig, ami a rendház és az iskola között áll, 1778. április 6-án lett teljesen kész. 93 A torony építésével egy időben dolgoztak a kőművesek a kertben egy külső folyosó alapozásán is, melyről egy 1775. március 21-én kelt bejegyzésből szerez­hetünk tudomást. 94 1775. október 11-én kelt bejegyzés tudatja azt is, hogy az iskola irányában négy fogoly ásta a rendház cintermének alapját. 95 Hogy ezek a munkák mikor kezdődtek vagy mikor nyertek befejezést, a bejegyzések hiá­nya miatt nem tudhatjuk. Tárgyalt korszakunk végére mind a templom, mind a rendház építése be­fejeződött lényegében elnyerve végleges alakját. Az iskola építése Miután láttuk a minorita rend megtelepedésének, a templom és a rendház építésének történetét, vizsgáljuk rneg iskolaépítési törekvéseiket is. Ezeket szinte nem is lehet egymástól elválasztani, annyira egybetartoznak, hiszen már meg­telepedésük egyik feltétele volt a hit terjesztése mellett a tanítás, s az épít­kezések is annyira egymásba folytak, hogy csak a jobb áttekinthetőség miatt célszerű ennyire különválasztva bemutatni az építkezések eseményeit. 96 Ebben az évszázadban egy rend megtelepedése alkalmával, bárhol is tör­tént, szinte kivétel nélkül iskola alapításba fogott. Persze nem minden, a rend által esetleg parokiális szinten történt megtelepülésre kell gondolni, de a te­kintélyesebb konventek az elemi oktatásból kivették a részüket. S nem csak az eredendően tanításra szerveződő rendek, mint például a piarista rend is, ha­nem az alapítók eredeti szándéka szerint kolduló vagy más célra alakult ren­dek szintén fontosnak érezték ezt a munkát. S nem csak azért, mert könnyeb­ben kapott egy rend engedélyt az országban való megtelepedésre, vagy egy adott város könnyebben járult hozzá az adott rend egy konventjének ottani megtelepedéséhez, hanem azért, mert ekkorra már áthatotta a keresztény köz­gondolkozást az a jezsuita alapelv, miszerint a gyermekek nevelése nem más, mint a világ újjáteremtése. S ez olyan cél volt, ami alól egy rend sem von­hatta ki magát. Ennek szellemében jártak el a minoriták Miskolcon is, hiszen megtelepe­désük után a templom és a rendház építésével együtt nekiláttak az iskola épí­tésének is. A rendház krónikaírója erről a következőket jegyezte le 1730-ban: „Azonnal tág és díszes iskolát emeltünk mind a katolikusok számának növe­lésére, mind az isteni kultusz terjesztésére, ahol ötven, sőt még több fiatal ösz­szejött a katolikusok nagy örömére és felvirágzására." 97 A krónikaíró az isko­29

Next

/
Thumbnails
Contents