Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - KILÁTÓ - Kovách Géza: A Szilágy vármegyei levéltárak kalandos útja a II. világháború után / 82–88. o.

A Szilágy vármegyei levéltárak kalandos útja a II. világháború után Szilágy vármegye és Zilah rendezett tanácsú város levéltárai a II. világháború után kalandos sorsot éltek meg. Erre vonatkozólag néhány adatot közöl Kosáry Domokos,

1 amelyek azonban 1970 előtt szerzett értesülésekre támaszkodnak. Azóta az említett levéltárakat többször átköltöztették és többször átrendezték, következésképpen hasznosnak véljük, ha összegezzük e levéltárak II. világháború utáni sorsát. Szilágy vármegye levéltárai a következők: 1. Szilágy vármegye levéltára 2. Zilah város levéltára 3. A zilahi református és római katolikus egyház levéltárai 4. A zilahi céhek levéltári töredékei. Ezeket a levéltárakat Jakó Zsigmond megbízásából 1949-ben tekintettem meg, mikor még hiánytalanul Zilahon voltak. A felmérés után részletes jelentésben számoltam be tapasztalataimról. 1. Szilágy vármegye levéltára két rendezett fondból állott: a) Közép-Szolnok vármegye levéltára, amelynek iratanyaga 1712-től folyamatosan, (1526 előttről csak néhány oklevél) a XVII. századból pedig hézagosan néhány jegyzőkönyv maradt fenn. Értékes részét képezték a hiánytalanul megőrződött XVIII. századi, főleg a II. József kori összeírások és úrbéri tabellák. b) Kraszna vármegye levéltára, amely 1618-tól töredékesen, összefüggően 1720-tól őrzött meg értékes anyagot. Itt is, akárcsak Közép-Szolnok vármegye esetében, a XVIII. századi összeírások szolgáltatnak értékes történeti-demográfiai anyagot. Mindkét fondból az Országos Levéltár sok ezer filmfelvételt készített, főleg a közgyűlési jegyzőkönyvekből, törvényszéki jegyzőkönyvekből és a II. József kori anyagból.

2 1950-ben, a közigazgatási átrendezés alkalmával megalakultak a megyei, városi és községi néptanácsok, következésképpen a korábbi közigazgatási hatóságok megszűntek vagy átalakultak. Ilyen értelemben szűnt meg a megyei levéltár is, melynek helyiségét kantinná alakították át, és a levéltárat teljes egészében nagy összevisszaságban a pincében halmozták fel. Ezt az anyagot az új vezetőség eladta a kolozsvári kartongyárnak mint nyersanyagot. Mivel azonban az elszállítás költségét nem fedezte a kartongyár által fizetett összeg, a levéltári anyag akkor megmenekült a megsemmisítéstől. Időközben országos szinten sor került a levéltári hálózat átszervezésére, és a bukaresti állami levéltár felügyelete alatt C. Márcus levéltárigazgató vezetésével megalakult a kolozsvári fiók, de még megfelelő épület és raktárak nélkül. C. Márcus tudomást szerzett Szilágy vármegye levéltárának veszélyezte82