Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: Gondolatok Manfred Pohl víziójának olvasása kapcsán / 75–77. o.

előteremtsék a hiányzó ellátmányt. Még a 70-es évek elején is ez volt a rendszer. Hogy mennyire vált be, tőlük kellene megkérdezni. Ha az igazgatóban volt gazdasági menedzserséghez szükséges véna, jobban ment a levéltárnak, ha nem, rosszabbul. Egy biztos: Európának ebben a térségében Jugoszlávia azok közé tartozott, ahol a szóban forgó évtizedekben a legkevesebb levéltárismertetés, repertórium látott napvilágot. Éttől a régi ötlettől eltérően M. Pohl a levéltárat — mint említettem — a vállalati stratégia aktív részesévé kívánja tenni. Hogy hogyan? Elég csak idézni az új munkát meghatározó négy tartalmi-szellemi ismérvet és hat kritériumot. A tartalmi-szellemi ismérvek: „1. a történelem a vállalkozási kultúra alapja, 2. a történelmet aktívan és nem passzívan kell művelni, másképp mondva: a történelem az arculatformálás, valamint az információs- és kommunikációs rendszerek része, 3. a történetileg értékes anyagok kiválasztását és megőrzését minden levéltárban a vállalat stratégiájának, a vállalat céljainak és szükségleteinek kell alárendelni, 4. a történeti események és összefüggések kutatásának jövőorientáltnak kell lennie." A hat kritérium: „1. anyagi ismérvek (pl. eredeti formában való megőrzés, mikrofiche, szalagok tárolása, képlemezek), 2. technikai ismérvek (elektronikus adatfeldolgozás, visszakereső rendszerek, adat- és tudományos bankok), 3. költség- és haszonelemzés, ellenőrzés, 4. személyi ismérvek (üzemgazdászok, történészek, információkutatók), 5. menedzsment, marketing és szaktanácsadás, 6. szervezeti elhelyezkedés (pl. arculatformáló osztály, igazgatósági titkárság stb.)." Ezek mellett természetesen „a vállalat mindenkori szerkezetéből (pl. termelő vagy szolgáltató jellegű vállalat) adódó sajátosságokat is figyelembe kell venni." A továbbiakban is őt idézem: „Pontos elemzés mellett egy ilyen levéltár nem hagyományos archívum többé, hanem egy aktív, ahogy korábban említettem, más területekkel versenyben álló szolgáltató osztály, melynek állandóan új szolgáltatásokat kell kínálnia, mint pl. a sajtó, reklám, közgazdasági vagy marketingosztálynak. Csak ezekkel a feltételekkel kész az üzletvezetés a további fejlődést támogatni. A történeti információk „célorientált ismeretként", mint a vállalat segédeszközei állnak előtérben. Mint minden igénybevett információ esetén, itt is a legfontosabb alapelv: a pontos történeti információt adni megfelelő időben, megfelelő helyen és megfelelő formában. Ebben az összefüggésben a történeti információ gyorsasága központi szerepet játszik azért, hogy pl. egy döntési folyamatba beépíthető legyen." A tervezett történeti információs központ szükségszerűen elektronikus adatfeldolgozásra épülne. Hogy honnan venné adatait? Legkönnyebben az általa közölt rajz címszavaival jellemezhetjük: archivált írásos dokumentumokból; történeti dokumentációból, (könyvek, folyóiratok stb.); üzleti jelentésekből; üzletpolitikai információkból; analízisekből; szakvéleményekből; szakértői szemlékből; kép- és hangarchívumból, amely televízió, videomagnó, magnetofon, rádió, CD, film- és diavetítés céljaira technikai helyiségekkel is rendelkezik (ezek a vállalat adatai), továbbá külső adatbankokból és tudományos adatbankokból. 76