Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - KILÁTÓ - ISAD(G): az első nemzetközi levéltári szabvány / 53–74. o.

ISAD(G): az első nemzetközi levéltári szabvány* A Nemzetközi Levéltári Tanács (NLT) negyvenöt éves fennállása alatt sokoldalú tevékenységet folytat a levéltárügy fejlesztése érdekében. E törekvésében két fő irány állapítható meg. Az egyik a gyarmati sorból önállóvá lett és más kulturális fejlettségi szinten álló államok levéltárügyének megszervezése, felkarolása. A másik a levéltári munka korszerűsítése, ideértve a technikai eszközök (pl. kompakt állványozás, mikrofilmezés, számítógép) alkalmazását éppúgy, mint a levéltári módszertan fejlesztését, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, új megoldások terjesztését. A Tanács ezt a programját minden esetben geopolitikai szempontok alapján összeállított, különböző elnevezésű munkacsoportokban készítette elő, s az eredményeket ugyancsak különböző módon tette közzé (pl. a RAMP-tanulmányok sorozatában). Ezeket az erőfeszítéseit kezdettől fogva az UNESCO égisze alatt, s legtöbbször annak hathatós anyagi támogatásával fejti ki. Évtizedek óta a nemzetközi szakmai együttműködés igen hatásos eszközének bizonyult a nemzetközi szabványok kidolgozása, elfogadtatása és elterjesztése. Levéltárral kapcsolatos nemzetközi szabvány is született, amikor a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standardization Organization — ISO) a dokumentumok (két dimenziós tárgyak) mikrofilmezésénél követendő eljárást határozta meg mintegy 30 évvel ezelőtt. Az egész világ könyvtárügyében régóta általánossá vált a címleírás nemzetközi szabvány szerint történő készítése. A Nemzetközi Levéltári Tanácsban már negyedszázaddal ezelőtt folytak kötetlen megbeszélések arról, hogy levéltári szabványra is szükség volna. Ezek a kötetlen beszélgetések akkor csak addig jutottak, hogy — mivel minden országban más-más módszerekkel történt a fondok kialakítása, — nincs remény arra, hogy a levéltári munkában bármilyen nemzetközi szabvány szülessék. Voltak ugyan évek, amikor a NLT tisztikarában az egyik titkár az ún. standardokért volt felelős, aki azonban csak egyes szabályozási kérdésekkel foglalkozott. A nemzetközi szabvány iránti igény viszont megmaradt, és a NLT ad hoc bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy az kidolgozza a levéltári leírás (archivál description) általános nemzetközi szabványát. E munkálatok eredményeként született meg a most fordításban megjelenő, röviden ISAD(G)nek nevezett levéltári szabvány. (Kidolgozásának előzményeiről és az előmunkálatok eredményeiről l.: S. G. Thibodeau: Terminológiai csapdák és nyelvi korlátok c. cikkét a Levéltári Szemle 1994/1. számában. — A szerk. megj.) * A fordítás a Magyar Országos Levéltár megbízásából készült. A bevezető sorokat Borsa Iván, a szabvány fordításának lektora írta, akinek e helyen is köszönetet mondok nélkülözhetetlen segítségéért. (A ford.) 53