Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Molnár András: "A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!": Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen / 3–22. o.

különben még a legutóbbi ülésnél is bosszantóbb színjátékra kerülhet sor". A kémjelentések szerint Batthyány azért sürgette mindenáron a napló megindítását, mert szerette volna, hogy a vallási kérdések tárgyalását már abban rögzítsék.

61 A főrendi napló vezetését végül — a nemcsak Batthyány, de titokban a kormány által is támogatott — Hajnik Károly gyorsíró irányításával a felsőtábla 1840. február 25-i ülésén kezdték meg. A napló jótékony hatását még a kémjelentések is elégedetten nyugtázták. Ezt írták pl. 1840. március l-jén: „A főrendi napló eddig jól gyümölcsözik. Jóllehet a tárgyalások kissé tovább tartanak, de a szónokok jobban ügyelnek a saját felszólalásukra is. Batthyány Lajos gróf a vallásügy négynapos tárgyalása alatt egyetlen heveskedést sem engedett meg magának."

62 Batthyány aggodalma a főrendi napló sorsa iránt azonban nem ért véget akkor, amikor a gyorsírók végre munkához láthattak. 1840. április 28-án jelentette ugyanis a titkosrendőrség, hogy az ellenzék „korifeusai" az április 22-én tartott főrendi ülés naplója ügyében Széchenyinél tanácskoztak. Itt Batthyány Lajos állítólag kijelentette, hogy ha nem szerkesztik meg és hitelesítik azonnal a naplót, hanem majd csak az országgyűlés után, abból a liberális eszmék utólag, a cenzúra által ki lesznek törölve. Batthyány azt javasolta, hogy kérjék meg Hajnikot, miszerint az ülés jegyzőkönyvét mielőbb szerkessze meg, és adja át betekintésre Batthyánynak (aki amúgy is egyik bírálója a naplónak), mielőtt a napló kézirata még a cenzorok kezébe kerülne. Ebből azonban semmi sem lett, mert közben eldőlt, hogy a naplót valóban csak az országgyűlés berekesztése után, Pesten fogják megszerkeszteni, majd egy bizottság által Pozsonyban hitelesíttetni. Batthyányék ezért arra készültek, hogy ők is Pesten lesznek ak kor, és felügyelnek arra, hogy a napló hitelesen lásson napvilágot. Batthyány ráadásul a napló szerkesztett változatából egy másolatot akart magának kiharcolni, hogy a kinyomtatott példány hitelességét ellenőrizhesse, mert attól tartott", hogy a kormány még a hivatalos bírálás után, a napló kinyomtatása közben is befolyást akar gyakorolni, és így a napló meghamisítva jelenne meg.

63 Batthyány és a szólásszabadság ügye Csakúgy, mint a rendi ellenzék vezére, Deák Ferenc, Batthyány Lajos is tisztában volt azzal, hogy az ellenzék létszámának növelését és egységét egyetlen más kérdés tárgyalásától sem lehet úgy remélni, mint a szólás szabadságán ejtett sérelmek vitáitól. Nem véletlen tehát, hogy a felsőtábla ülésein éppen a szólásszabadság ügyében tartotta legnagyobb szabású beszédeit maga Batthyány is. E beszédeit roppant körültekintően építette fel. A rendi ellenzék érveihez képest ugyan nem sok újdonságot tartalmaztak, de az által, hogy bennük az egyik legtekintélyesebb főnemesi család képviselője szállt szembe a kormánynyal, e beszédek alapján a kémjelentések a legveszedelmesebb felforgatónak jellemezték Batthyányt. Ezért írták róla, hogy „az egész főnemesség között talán leginkább Batthyány Lajos gróf hódol a demokrata liberális alapelveknek. Rendkívül heves természet, a kormánytisztviselőkről kivétel nélkül mint tehetségtelen, korlátolt főkről nyilatkozott".

64 Az országgyűlés kezdetén a megyegyűlési beszéde miatt perbe fogott, majd ennek ellenére Pest megye követévé választott, de a diétán való megjelenéstől végül mégis eltiltott Ráday Gedeon gróf ügye tartotta izgalomban az ellenzéket. A rendi ellenzék, arra való hivatkozással, hogy Ráday eltiltása miatt az országgyűlés csonka, és amíg ki nem egészül, nem hajlandók tárgyalás alá venni a királyi előterjesztéseket, a sérelem azonnali orvoslását követelte. Ez ügyben 14