Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Molnár András: "A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!": Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen / 3–22. o.

három év alatt jogügyi igazgatójává tenne, mivel a mostanit nyugdíjazni fogják. [—] De titkárságom csak az országgyűlés után kezdődik, bár némely dologban máris eljárok"

55 — lelkendezett az ajánlat hallatán Hajnik. Batthyánynak állítólag olyannyira megnyerte tetszését a gyorsíró, hogy kijelentette, soha többé nem engedi el magától. Egyelőre azonban nem elsősorban titkárként, hanem a leendő főrendi napló gyorsíró-szerkesztőjeként számított rá. Batthyány a főrendi tábla 1839. október 25-i ülésében a következőképpen indokolta, miért van szüksége a naplóra a felsőtábla kisebbségének, a mágnásellenzéknek: „Ha a többség szavazatának van bizonyítványa az üzenetben, nem méltó-e, hogy a minoritásnak is legyen bizonyítványa abban? A többség szavazata az üzenet által tetté válik, s így, bár akarja az vagy nem, mindenesetre a közvélemény 'ítélete alá esik, s ha úgy — méltó-e a minoritást gátolni, hogy ő is ezen nézeteit ugyanazon bíró elibe ne vihesse? A minoritás nem diadalomra, hanem csak a vitára tart számot; [...] hirdesse üzenetében a többség, hogy győzött, mutassa meg a naplóban a minoritás, hogy vívott, de a többség érdeke is kívánja a naplót. [...] Midőn most nemsokára a nemzetnek egy ujj coordinatiórol kell gondoskodnia, nemde igen fontos dolog a napló? Nem ebből lesz-e leginkább képes az ország ítéletet hozni? [...] Mi csak azt akarjuk, hogy kiki azt halhassa, mit hallani mindenkinek kellene, ezt eszközli a sajtó [...]. Azt tartom, mindenki annak tartozik számot adni, kitől bizonyos mű-körbe helyeztetik. A mágnások születés és örökösödési jogaiknál fogva a nemzet által helyeztetnek ide, annak tartoznak tehát számot adni, — s mi akarnánk ezen számadásnak lehetőséget nehezíteni? Vagy megtagadhatjuk-e a felelősség terhét? Jaj akkor nekünk, ha ezt tenni szándékoznánk. Azt tartom, hogy magyar mágnás örökös utasítással nincs ugyan kötve, de annál inkább felelős képviselője a nemzetnek."

56 A napló ügye azonban, dacára annak, hogy a felsőtáblán helyet foglaló újkonzervatívok is (hasonló megfontolásból, mint az ellenzék) sürgették annak létrejöttét, hónapokig húzódott. Az ellenzék tudomása szerint leginkább az elnöki jogkörében a napló által korlátozandó nádor késleltette a diárium megindítását. Batthyány több alkalommal is sürgetőleg lépett fel a nádorral szemben, így pl. az 1839. november 11-i főrendi ülésen kérdőre vonta a főherceget, hogy vajon nemsokára ismeretes lesz-e a napló tervezetének kidolgozására kiküldött országgyűlési bizottság tanácskozásainak eredménye.

57 A naplóról tárgyalt Batthyány Széchenyi, Eötvös József és Károlyi György társaságában 1840. január 2-án is, e tárgyalás részleteit azonban nem ismerjük.

58 Február 3-án jelentette a titkosrendőrség, hogy a főrendi ellenzék, kiváltképp Batthyány amiatt izgatott, mert tudomásukra jutott, miszerint a kormány titkos tárgyalásokat folytat Stuller Ferenc gyorsíróval (az 1839—4Q-es „Országgyűlési Tudósítás" szerkesztőjével) a főrendi napló átvételéről. Ezáltal kívánja a kormány azt a célt megvalósítani, hogy a naplót már a születésekor megsemmisítse. Éppen ezért az ellenzék minden erejével Hajnik gyorsíró szerkesztői kinevezését igyekszik támogatni.

59 A felsőtábla 1840. február 10-i ülésén Batthyány újabb indítványt tett, hogy léptessék végre életbe a naplót, majd híre ment, hogy ez ügyben a nádor megsürgetésére is készül. Február 19-én állítólag baráti körében kijelentette, hogy a nádor a napló megteremtését akadályozza, és ezzel a legsúlyosabb gorombaságokat vonhatja magára.

60 Batthyány a február 21-i főrendi ülésen ígéretet is kapott a napló mielőbbi beindítására, és a nádor őt is kinevezte a főrendi napló hivatalos bírálójává (akinek az volt a feladata, hogy ellenőrizze, a leírtak hűen tükrözik-e az elhangzott beszédeket), az ülés végeztével mégis a nádorhoz fordult, és — talán csak azért, hogy merészségével imponáljon — ezt mondta neki: „Kérem Fenségedet, intézkedjen, hogy a főrendi napló a következő ülésig életbe lépjen, mert 13