Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Molnár András: "A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!": Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen / 3–22. o.

szem, nem lehet, hogy egyetlen liberális ember találkozzék, ki a karok és rendek ebbeli módosító indítványát ne pártolná, mert ha ezzel ellenkező voksot találna ezen tábla adni, akkor igen szép új elvvel gazdagítaná hazáját, tudniillik hogy a gyalázat csak rémkép."

47 Ismeretes, hogy a rendi ellenzék (Deák indítványára) az országgyűlés kezdetén elnapolta a királyi előadások tárgyalását, azzal a szándékkal, hogy elő sem veszi azokat, amíg a szólásszabadsági sérelmek nincsenek orvosolva. Több hónapos meddő huzavona után kénytelen volt az ellenzék fokozatosan visszavonulni. Így egyezett bele az uralkodó által kért újoncmegajánlás tárgyalásába is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az engedékenység talán a kormány részéről is viszonzásra talál, és így megoldás születhet a törvénytelennek tartott politikai perek ügyében is. A rendek végül is a főrendi tábla elé terjesztették az újoncozás ügyében készített felirati javaslatokat, amelyben új elemként szerepelt, hogy az újoncozásra a korábbiaknál humánusabb módon, sorshúzással, nem pedig önkényes összefogdosással kerüljön sor. Az egyik titkosrendőri jelentés szerint a főrendi ellenzék e kérdést annyira lényegesnek tekintette, hogy képesek voltak ez ügyben éjjeli egy órakor titkos tanácskozást tartani. Batthyányék itt elhatározták, hogy váratlan felszólalásokkal fogják megakadályozni a kormánypártot abban, hogy a korábbi újoncozási módszert javasolja.

48 A főrendi tábla 1840. április 2-i ülésén, miközben azért fenntartásait is hangoztatta, maga Batthyány Lajos is csatlakozott a rendi ellenzék taktikáját követő válaszfelirati javaslathoz. Batthyány itt — általános szokásától eltérően — szinte vezérszónokként, a főrendi ellenzék közül elsőként emelkedett szólásra; mondván: „Ámbár az újoncok megajánlása csak azon kormányzási rendszer fenntartására szolgál, melly a nemzetnek jogait tisztelvén, a törvényes határain túl nem lépvén, s önkényes cselekedetei által meg nem sértvén szent alkotmányunkat, megérdemli a bizodalomnak ezen jelét; ámbár nem csak jogunk, de talán kötelességünk is volna azonnal mindennemű subsidiumot megtagadni, mihelyt az által azon kormánynak további törvényes fenállása lehetetlenné válna, melly kormány sérelmet sérelemre halmozván, a fenemlített föltételek egyikének sem tett eleget; kész vagyok mindazonáltal — a tekintetes karok és rendek példáját követvén — részemről is azon próbához járulni, ha valljon hasonló érzéketlenséggel fogja-e a kormány a nemzetnek ezen nagylelkű loyalitását fogadni, mellyel eddig minden panaszait fogadta, vagy fog-e ezen nem érdemlett engedékenység által végkép arra biratni, hogy már egyszer valahára mindazon már régóta elfelejtett kötelességek megismerésére jusson?"

49 A főrendi napló létrehozása Batthyány tudatában volt annak, hogy ő maga, és a főrendi ellenzék is csak úgy tehet szert a közvélemény szemében nagyobb népszerűségre, és csakis akkor érheti el óhajtott politikai céljait, ha országgyűlési felszólalásaik a legszélesebb nyilvánosság elé kerülnek. Ezért kardoskodott állhatatosan amellett, hogy a főrendi táblán is vezessenek naplót, ezért lépett fel az országgyűlési hírlap és a kerületi naplók kinyomtatása mellett, és ezért harcolt minden lehetséges eszközzel a cenzúra ellen. Amikor pl. az április 23-i főrendi ülésen az ellenzéki Andrássy Károly gróf garanciát kapott a nádortól, hogy az Allgemeine Zeitungban megjelent, egyoldalúan kormánypárti cikkekre ugyanott, cenzúrázatlanul válaszolhat, Batthyány is rögtön kihasználta az alkalmat, és a nádorhoz fordult ezzel a kéréssel: „Meglehet, hogy talán én is illy cáfolatot készítvén, cs. kir. Főhercegséged engedelmével fogok élni, s reménylem, hogy ebbeli kegyességét tőlem sem fogja megtagadni." A nádor kénytelen-kelletlen beleli