Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - HÍREK - Szendiné Orvos Erzsébet: Együttműködő közgyűjtemények: beszámoló a IV. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Konferenciáról / 107–109. o.

Együttműködő közgyűjtemények Beszámoló a IV. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Konferenciáról Ismeretes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia központi szervezetén kívül Debrecen, Miskolc, Szeged, Veszprém, Pécs székhelyekkel vidéki bizottságokat is működtet. 1994-ben, amikor az Akadémia rendkívüli közgyűlésén a szervezet korszerűsítése napirendre került, jelentkezett az az elvárás, hogy a tudományos élet fellendítésére van szükség a vidéki bizottságoknál is. E törekvések sorába tartozott a november 9—11-én Veszprémben rendezett IV. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Konferencia is, melyet a témával foglalkozó Munkabizottság szervezett meg. A városban székelő Akadémiai Bizottság, mint ismeretes, szakbizottságokban, ezen belül munkabizottságokban fejti ki évek óta tevékenységét, és köztük az egyik legrégebbi a Kézművesipar-történeti Munkabizottság. Működését a veszprémi múzeum kezdeményezésére több mint két évtizede kezdte meg, és nemcsak a régió vonatkozó kutatóinak összefogását tűzte ki célul, hanem integrálja az országban folyó kézművesipar-történeti munkálatokat, és sokoldalú külföldi kapcsolatokkal rendelkezik. A muzeológusok és történészek mellett a bizottságban az eltelt időszakban több neves levéltáros fejtett ki eredményes tevékenységet: Balázs Péter, Bácskai Vera, Kiss Mária, Somkúti Éva, Veres Miklós, hogy csak a legismertebbeket említsük. 1975/1976-ban adták ki a levéltárakban és múzeumokban őrzött legfontosabb források katalógusát, melynek összeállításakor közgyűjteményekben elsőként került sor a számítástechnika széles körű alkalmazására. 1981-ben jelent meg a megyei levéltárakban, jórészt a közgyűlési iratokban őrzött ár- és bérszabályzatok katasztere, melynek összeállítása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb közös vállalkozása volt. Jelenleg a múzeumi gyűjteményekben őrzött szerszámok szisztematikus katalogizálása folyik. 1993-ban a munkabizottság új vezetőséget választott, melynek eredményeként két levéltáros került a szervezet élére: Turbuly Éva, a Soproni Levéltár igazgatója titkárként, és Dóka Klára, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, a grémium alapító tagja elnökként. Az új vezetőség 1994. április 28-án debütált, „A nők szerepe a kézművesipar munkaszervezetében" címmel tartott felolvasóülésen, melynek a Soproni Levéltár adott otthont. A munkabizottság többnapos rendezvényeit kétévenként Veszprémben szokta megtartani, és eddig három alkalommal, 1978-ban, 1982-ben, 1986-ban került sor nemzetközi konferenciákra. Nyolc éves szünet után sikerült újra megszervezni, a korábbiaknál valamivel kisebb létszámú, de lelkes résztvevővel. A konferenciához az anyagi fedezetet több forrásból sikerült megteremteni. A munkabizottság évek óta folyamatosan részesül ÖTKA támogatásban, segítette a rendezvényt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap levéltári kollégiuma, és sikerült szponzornak megnyerni a Herendi Porcelángyár Részvénytársaságot is. A rendezvény témáját — két évvel ezelőtt — Bácskai Vera jelölte ki: „A kézművesszakmák hierarchiája" címmel. ~Á főtémán belül a résztvevők három kérdéscsoportot kívántak megbeszélni: — az egyes szakmák képviselőinek a társadalomban betöltött helye; — anyagi viszonyaik; 107