Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - HÍREK - Szendiné Orvos Erzsébet: Együttműködő közgyűjtemények: beszámoló a IV. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Konferenciáról / 107–109. o.

— területi elhelyezkedésük, a városi és vidéki mesterek viszonya. A téma jellegének megfelelően a munkának elsődlegesen levéltári kutatásra kellett épülnie (testületi és egyéni adózással kapcsolatos iratok, iparkamarai jelentések, kapcsolódó alispáni, polgármesteri iratok, céhes dokumentumok stb.), de az előadók a jelen századi vonatkozások vizsgálatánál támaszkodtak a szóbeli hagyományokra is. A rendezvényen 70 fő vett részt, 38 előadás, referátum hangzott el. Az előadók nagyobb része külföldi volt, akik közt elsősorban német és osztrák kutatókat, valamint a szomszédos országokbői jött kollégákat üdvözölhettünk. A tanácskozáson az érdemi munka magyar és német nyelven, szinkrontolmácsolással öt szekcióban folyt. A külföldi előadók — zömmel fiatal egyetemi oktatók — átfogó, társadalomtörténeti áttekintést adtak egyes kérdésekről, míg a hazaiak, akik között a közgyűjtemények szintén fiatal munkatársait kell kiemelni, egy-egy város iparosainak életét vagy az egyes szakmák mestereinek helyzetét ismertették. Az első két szekcióban több szakmára, nagyobb tájegységre vonatkozó előadások hangzottak el. A konferencia fő témájához kapcsolódva Helga Schultz a brandenburgi kézművesek helyzetét vizsgálta a 18. század, Bácskai Vera pedig a 19. század vonatkozásában. Mindkét előadó bemutatta, hogy a kapitalizmus fejlődése lényegében nem tette tönkre a kisipart, hanem átstrukturálta, és a hajdani mesterek új körülményekhez való alkalmazkodását tette szükségessé. Ugyanezt a folyamatot mutatta be Szabó Péter Győr város példái alapján. A konferencia egyik legtartalmasabb előadását T. Mérey Klára tartotta, aki a kézművesek viszonyait a II. József kori országleírás alapján két dél-dunántúli vegyes lakosságú mezővárosban vizsgálta meg. A vidéki és városi mesterek viszonyaival Gustav Otruba, időközben elhunyt linzi professzor, Peter-Michael Lipburger, salzburgi egyetemi oktató, Helmut Furch, kaisersteinbruchi muzeológus foglalkozott. Az előadók nemcsak a mesterek helyzetét vizsgálták, hanem a legényekét is. Bérezésükről, ellátásukról két érdekes előadás hangzott el Darja Michelic (Ljubljana) és Sercer Mária (Zágráb) részéről. A darabbér és órabér korai formáiról érdekes vita bontakozott ki. A harmadik szekcióban az előadók egy-egy város viszonyaiból indultak ki. Általában nem a nagyvárosokat, hanem a viszonylag jobban áttekinthető kisés középvárosokat vizsgálták (pl. Vác, Nyíregyháza, Csongrád stb.) E csoportban érdekes kérdés volt a mesterek részvétele a közéletben, a városok vezetésében. Kiemelhető kassai kolléganőnk, Müena Ostrolucka előadása, aki alapos elemzéssel, levéltári adatok alapján a 17. század vonatkozásában vizsgálta meg a témát. Ebben az időszakban a szabad királyi városokban a kézművesek még a belső tanácsban is nagy szerepet kaptak, míg a későbbiek során, mint azt más előadók is bizonyították — már csak a választópolgárságon keresztül tudták érvényesíteni érdekeiket. A negyedik szekcióba azokat az előadókat sorolták, akik egy település azonos mesterséget űző iparosainak helyzetét vizsgálták meg. Kiemelkedett e csoportban Németh Györgyi előadása, aki a miskolci tímárokkal foglalkozott. Arra a kérdésre keresett választ, milyen gazdasági tényezők akadályozták meg, hogy az itteni műhelyekből a 19. században tőkés üzem alakuljon, amire sok példa volt az ország más területein ebben a szakmában. E csoportba kerültek az erdélyi kollégák előadásai is, akik Nagyvárad, Szászváros, Nagyszeben, Udvarhely kézművességével kapcsolatban tartottak előadást. Mint általában minden konferencián, a tanácskozás végén lehetőséget kaptak a kutatók, hogy a főtémához nem szorosan illeszkedő, de érdekes kutatási eredményeiket a résztvevőkkel megismertessék. E „vegyes" témakörű előadások 108