Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Szögi László: Az egyetemi levéltárak Európában és Magyarországon / 3–16. o.

őrzik, legtöbbször hiánytalanul, de a II. világháború sok helyen ezekben az anyagokban is pusztítást okozott. Bonnban pl. az anyakönyvek az alapítástól megvannak, de az egyéb iratok jelentős része elégett a háborúban. A stuttgarti egyetemen viszont a matriculák legrégibb kötetei pusztultak el. Más a helyzet az eredetileg műszaki tanintézetként indult egyetemeken. Itt az intézmények legrégibb iratait az illetékes állami levéltárak őrzik. A hannoveri egyetem régi iratai pl. az alsószászországi, a karslruhei politechnikum legkorábbi iratanyaga pedig az ottani „Generellandesarchivban" kutatható. Az általam meglátogatott német egyetemi levéltárak rendezettsége példás volt, de az iratanyag segédletekkel való ellátottsága elmaradt a magyarországitól. Általában rövid fondjegyzékeken kívül bővebb kutatási segédlettel nem találkoztam. A raktározási feltételek általában a hazai egyetemi közgyűjteményeknél jobbak, de több helyen a raktározási kapacitás állandó hiányát említették gondként. Messze példamutató viszont a német egyetemi levéltárak forráskiadási és kutatási tevékenysége, amiben természetesen nem csak a levéltárak munkatársai vesznek részt. A legrégibb német egyetemek hallgatói névsorainak kiadása még a múlt század végén megkezdődött és napjainkban új lendületet kapott. A kiadások nagyjából a 19. század első harmadáig jutottak el, s ezzel nagy segítséget nyújtottak a közép-európai külföldi egyetemjárás korai történetét kutatóknak is. Ma már szinte nincs olyan német egyetem, amelynek matriculáit, vagy azok egy részét nem adták volna ki, sőt a kiadásokat akár önálló kötetben is lehetne ismertetni.

10 A legtöbb nagy egyetemen a levéltárak önálló forráskiadvány sorozatokat vagy tanulmányköteteket szerkesztenek, folyamatossá téve az egyetem történetének kutatását, forrásainak publikálását.

11 Több egyetemen muzeális gyűjtemény is létezik, amely azonban nincs mindig szervezeti kapcsolatban a levéltárral. Svájc A svájci egyetemek részben a német, részben a francia kultúrkörhöz tartoznak, az iratanyagok őrzése tekintetében azonban a némettől eltérő rendszert választottak. Svájcban nincsenek a szó eddig ismertetett értelmében vett egyetemi levéltárak, mert az egyetemek régebbi, általában első világháború előtti részét az adott kanton „állami" levéltárai őrzik. így van ez a középkori, 1460ban alapított baseli, s az 1559-ben létesített genfi egyetem esetében is. Ez utóbbinál 1872-ig került az iratanyag a kanton levéltárába. Hasonló a helyzet az 1830-as években létesített zürichi és berni egyetemeken is. Az egyetemi források egy részét azonban az egyetemek mégis maguknál tartják, így pl. Baselben az eredeti anyakönyvek az egyetemi könyvtár kézirattárában kerültek elhelyezésre. Az utóbbi évszázad iratait szinte mindenütt levéltári szakember gondozza.

12 Az egyetemi anyakönyvek kiadása a svájci egyetemek esetében is jól halad, a baseli adatok 1818-ig, a genfiek 1878-ig kerültek közlésre, és Zürichben is jelentős munkát végeztek ez ügyben az állami levéltárban.

13 Ausztria A közép-európai német nyelvterület harmadik országának, Ausztriának gyakorlata hasonlít legjobban az itthonihoz. Az 1365 óta működő, és magyar szempontból óriási jelentőségű bécsi Tudományegyetemen évszázadok óta volt levéltár,

14 amelynek 19. századi fejlesztésében olyanok vettek részt, mint Theodor von Sickel és Kari Schrauf, akik a magyar történettudomány előtt is jól is6