Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Szögi László: Az egyetemi levéltárak Európában és Magyarországon / 3–16. o.
mertek, vagy a 20. században Franz Gall. Az egyetemi levéltár Bécs egyik legszebb barokk épületében, az ún. régi egyetem palotájában található, rendkívül gazdag, 3400 folyóméteres gyűjteményével, s egyetemi múzeumával, amely nemcsak felsőoktatás-, de levéltártörténeti szempontból is különösen érdekes. Oklevélgyűjteménye egyedülállóan gazdag, és kódexei között ott van a bécsi egyetemi magyar nemzet, a „natio hungarica" híres anyakönyve Szent László ábrázolásával, amelynek első részét még Kari Schrauf publikálta, 15 de újabb irodalma is jelentős, 16 Anyakönyvei 17154g kerültek kiadásra, 17 s önálló kiadványsorozatukban 18 az egyetemi levéltárak működésének általános kérdéseivel is foglalkoznak, a szűkebb egyetemtörténeten kívül. A bécsi egyetem látogatása a kelet-közép-európai népek számára óriási jelentőségű volt, így a levéltár kutatottsága nemzetközileg is nagy. E sajátos szerepét felismerve a levéltár vállalkozott arra, hogy 1991. október 16—18. között Bécsben rendezze meg a középeurópai egyetemi levéltárak első nagy nemzetközi konferenciáját, ahol elsősorban az egykori Habsburg Birodalom területén működött egyetemeik képviselői gyűltek össze. A konferencián nyolc mai független európai ország 19 26 egyetemének levéltárosai és történész szakemberei vettek részt, és az előadásokról megjelent gyűjteményes kötetben 20 eddig alig ismert pontos információk találhatók az egyes országok egyetemi levéltárairól. A találkozón az osztrákokon kívül a magyar egyetemi levéltárak képviseltették magukat a legtöbb résztvevővel, s az is kiderült, hogy a több évszázados, nagy hagyományú egyetemi levéltárak után (Bécs, Prága, Krakkó) a magyar egyetemi levéltárak rendezettségben és kutatási segédletekkel való ellátottságban nincsenek elmaradva a társegyetemektől. Bécsben hasonlóan jelentős még a természetesen jóval fiatalabb műegyetemi levéltár, amely az egyetem főépületében található. Hivatalosan csak 1977ben állították fel, s a több mint 175 éves Politechnikum iratait őrzi. A bécsi művészeti akadémiák közül az immár három évszázada működő Képzőművészeti Akadémia levéltára jelenleg az Ottó Wagner Archívban — a híres bécsi építész által tervezett palotában -— működik. Bécs több más szakegyetemén, mint pl. a századfordulón létesített Wirtschaftsuniversitát-en az iratanyag megmaradt, de levéltár alakításáig még nem jutottak el. Ausztria többi egyetemi városában méreteinek megfelelően a bécsinél kisebb, de tökéletesen rendezett és jól kutatható levéltár működik Grazban 21 és Innsbruckban, ahol a levéltárak szintén az egyetemtörténeti kutatás műhelyei, és önálló kiadványsorozataik immár 20—30 kötetet tesznek ki. A salzburgi egyetem jogelődjének levéltári anyaga az egykori benedekrendi egyetem felszámolása után a tartományi levéltárba került, ahonnan az új egyetemi archívum felállításakor, 1974-ben e régi iratokat visszaadták az egyetemi levéltárnak. A salzburgi egyetemi levéltár anyagáról részletes repertórium jelent meg több folytatásban az egyetem évkönyveiben. 23 Bizonyos régi alapítású intézményekben a hazaihoz hasonlóan Ausztriában sem jött létre még egyetemi levéltár, így pl. a Grazi Műegyetem régi iratai a stájerországi tartományi levéltárban, újabb anyagai az egyetem irattárában találhatók, de kétségtelenül ez számít kivételnek az osztrák egyetemek gyakorlatában. 7
