Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1950–1960 között / 62–69. o.

javításával foglalkozva megalkották az 1058/1956. (VI. 28.) sz. minisztertanács, határozatot, amely 1956. december 31-től kezdődően hatályon kívül helyezte a 178/1951. (IX. 30.) MT sz. rendelettel bevezetett csoportszámos iktatási-nyilvántartási rendszert. Megengedte az intézményeknek a régi sorszámos, alapszámos iratkezelési rendszerhez való visszatérést. Voltak olyan helyek, ahol a visszakereséssel kapcsolatos nehézségeket úgy oldották meg, hogy éveken keresztül egyszerűen az előadóknál hagyták az iratokat.

20 Az ötvenes évek első felében néhány sajátos kérdésre is figyelnünk kell a községi irattárak kapcsán. Nevezetesen a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a Történész Kongresszus részére szükséges iratanyagok 'kiválasztására és megküldésére. A járási tanácsok ebben az ügyben felszólításokat küldtek a 'községi tanácsokhoz. Bujdosó Imre, Bojt Községi Tanács VB. elnöke 1952. július 23-án össze is állítja a kívánt jegyzékeket. A szemléletesség kedvéért közöljük a két rövid iratjegyzék főbb adatait. Történész Kongresszus részére kiválogatott iratok: 523/1945. Orosz katonaság által okozott károk bejelentése 548/1945. Az orosz katonáktól vásárolt ingóságok összeírása 689/1945. Orosz emlékmű felállítása 997/1946. Háborús események következtében a magán vagy ónban beállott károk összeírása 535/1946. Orosz jóvátétel céljára tenyészszarvasmarha beszolgáltatás 1268/1946. Orosz hősi halottak emléke 1478/1946. Az orosz parancsnokság részére végzett munkálatok költségeinek fedezése az önkormányzatoknál. Magyar Munkásmozgalmi Intézet részére kiválogatott anyag: 48/1945. Irányelvek a Nemzeti Bizottságok megalakulásáról 81/1945. Politikai pártok szervezkedésének ügye 920/1945. Járási Termelési Bizottság megalakulása 946/1945. Vadásztársaságok megalakulása.

21 Érintenünk kell egészen röviden, csak jelzésszerűen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak helyzetét is. Hiszen ezek is többnyire a községi tanács, vagy egy ma is működő termelőszövetkezet irattárából kerültek elő ömlesztett állapotban. Az átalakulás nagy gazdasági feladatai mellett az iratkezelés és irattározás a kezdeti években csak másodlagos fontosságú lehetett. Iratanyaguk az első évekből már nincs, ritka eset, hogy ilyen iratanyag levéltárba került volna. Ami mégis levéltárba került, az valójában az 1956-os forradalom idején feloszlott termelőszövetkezetek fOndjaiból áll.

22 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek irattárairól még 1959-ben írta Oltvai Ferenc, hogy az iratanyagot általában az elnök őrzi, azokat meghatározott ügyviteli szabályzat nélkül kezelik és vezetik. Rendezetlen és elhanyagolt az iratanyag, szekrényben, padlásokon vagy különböző raktárakban van.

23 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár termelőszövetkezeti iratanyaga nagyon hiányos, ezért vált szükségessé a töredék termelőszövetkezeti anyagokból gyűjtemények kialakítása. Egyes termelőszövetkezeteknél olyan iratokat őriz a levéltár, amelyek nem történeti értékűek, de az adott termelőszövetkezeteknek csak ez az anyaga került elő.

24 Helytörténeti kiadványban olvashatjuk, hogy az 1950-ben Hajdú-Bihar megyében létrehozott termelőszövetkezetek teljes felsorolása adatok hiányában nem lehetséges.

25 A községi iratanyag struktúráját szem előtt tartva nem mehetünk el szó 64