Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Szögi László: Az egyetemi levéltárak Európában és Magyarországon / 3–16. o.

A tudomány fejlődésének megfelelően egyes országokban, így pl. Németországban hatalmas egyetemi központok jöttek létre, napjainkban immár 110—20 fakultással, míg a Habsburg Birodalom utódállamaiban egy széttagolt, több szaikegyetemből álló sajátos rendszerrel. Függetlenül azonban attól, hogy az egyetemi fejlődés milyen irányt vett, mindenütt ugrásszerűen megnőtt az egyetemi írásbeliség által létrehozott források mennyisége, és ezek archiválását az intézményeknek biztosítani kellett. Az egyetemek jellegéből következően a hallgatók későbbi pályafutása dönti csak el, hogy a tanulmányaikról fennmaradt feljegyzések jelentős tudományos vagy történeti értékekkel bírnak-e, vagy sem. Ebből következően az óriási mennyiségű egyetemi tanulmányi jellegű nyilvántartást és iratanyagot feltétlenül meg kell őrizni, s kutathatóságáról gonNémetország A magyar kultúrára hosszú évszázadokon keresztül a legnagyobb hatást a német tudomány, a német egyetem gyakorolta. Ennek magyarázata részben a hazai polgárság jelentős részének német származásában és a német kultúrához való erős kötődésében, a külföldi egyetemjárás német dominanciájában- és természetesen a német nyelvű Habsburg Birodalomhoz való tartozásban rejlik. A szűkebb értelemben vett birodalmi német egyetemi rendszer eltér a középeurópai szomszéd államoktól. A német széttagoltság következtében Németországban a 18. század végére több, mint 130 intézményből álló egyetemhálózat jött létre, s ezek között igen intenzív volt a hallgatók belső migrációja, ami többek között szellemi előkészítője lett a német egységnek is. A 19. század eleji átmeneti csökkenés után századunkban a klasszikus és évszázados egyetemi centrumok (Tübingen, Heidelberg, Göttingen, Leipzig stb.) mellett új, hatalmas egyetemi központok alakultak ki (Berlin, München, Bonn stb.), ahol a magyarországi méreteket messze meghaladó univerzitások működnek. A felsőoktatásés egyetemtörténet Németországban a történettudományon belül önálló tudományterületté nőtte ki magát, amelynek jelentős egyetemi kutató intézetei vannak, pl. Münchenben Laetitia Boehm vezetésével és Eichstáttben Rainer A. Müller vezetésével.

3 Folyamatosan kerül kiadásra az egyetemtörténeti kutatások bibliográfiája,

4 és természetesen a német levéltári szervezetben önálló egységet képeznek az egyetemi, illetve tudományos intézetek levéltárai. A német levéltárosok egyesületének kiadványában

5 1986-ban az egykori NSZK és NDK területén összesen 29 egyetemi levéltárat soroltak fel, de azóta több intézménnyel való közvetlen kapcsolatfelvétel útján tudjuk, hogy az ilyen archívumok száma meghaladja a negyvenet.

6 Würzburgban működik az Institut für Hochschulkunde, amelynek gyűjteményében az egyetemi életre vonatkozó kép- és fotóanyag igen gazdag. A német egyetemi diákélethez szervesen tartoztak hozzá azok a sajátos diákegyesületek, amelyek kulturális és félkatonai programjaikkal sokáig meghatározták a német diákság életét. E szervezetek legfényesebb korszaka az 1848-as forradalmakhoz kötődik, amelyben a bécsi akadémiai légió szerepe a magyar történelem iránt érdeklődők előtt sem ismeretlen. A német „Burschenschaftokra" vonatkozó levéltári anyag és irodalom egyaránt nagyon gazdag.

7 A német egyetemi levéltárák általában kicsiny egyetemi intézmények 2—5 fős személyzettel, esetenként a rektorátus szervezeti részeként pl. Bonnban,

8 több esetben az egyetemi könyvtárhoz kapcsolva, de helyileg attól elkülönítve, mint Berlinben,

9 vagy egy épületben, de önálló egységként, mint pl. Tübingenben vagy Freiburgban. A levéltári anyagot általában az egyetem alapításától 5