Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szijj Jolán: 75 éves a Hadtörténelmi Levéltár / 54–61. o.

SZIJJ JOLÁN 75 éves a Hadtörténelmi Levéltár A megalakulás előzményei és rövid történet Abból a tényből következőleg, hogy a Habsburg Birodalomhoz való tartozásunk négy évszázada alatt az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek és ezek iratai is ott maradtak, a magyar katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékei is Bécsben őriztettek. A Habsburgok ún. dunai monarchiája államhatalmi szervei kiépítése kapcsán hozta létre I. Ferdinánd 1556-ban az Udvari Haditanácsot (Hofkriegsrat) a katonai ügyeik intézésére, amely azután állandó és önálló udvari hivatallá fejlődött. Ez időtől vált rendszeressé az iratok gyűjtése, lajstromozása a hivatalban. 1564-től kezdődően több alkalommal adtak ki irodai szabályzatokat, majd néhány évtized múlva, az iratmennyiség megnövekedtével, szükségessé vált a levéltári tevékenység elválasztása az irodai szolgálattól. Savoyai Jenő herceg javaslatára I. József császár 1711. április 4-én nevezte ki az első levéltárost Bernhard Rosenbaum személyében, és ekkortól számítódik a Kriegsarchiv története. A Mária Terézia által megszerveztetett központi levéltárba nem tagolták be a katonai iratokat, hanem — Károly főherceg általános hadsereg-reformja keretében — az Udvari Haditanács regisztratúrájából létrehozták a katonai szaklevéltárat, amely Ferenc császár 1801. március 23-án kelt rendelete értelmében Kriegsarchiv néven működött. (Az új levéltárnak a gyűjtésen, rendszerezésen túl az iratok hadtudományi kiértékelése is feladatkörébe tartozott.) E katonai levéltár volt hivatott a magyar hadtörténelem írásos emlékei gyűjtésére és őrzésére. Ezen a helyzeten az 1867-es kiegyezés sem változtatott, lévén, hogy önálló magyar hadügy nem volt a dualista államban, így a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. E nemzeti igény csak később realizálódott: az tette lehetővé, hogy 1918 októberében az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlott, és az őszirózsás forradalom nyomán megszületett az önálló és független Magyarország. Az 1918. november elején Magyar Hadügyminisztérium néven újjászerveződő honvédelmi minisztériumban már megvoltak a katonai levéltár létrehozásának szervezeti előzményei. Az első világháború idején is érvényben volt az a császári és királyi rendelet, amelynek értelmében a haderő alakulatai, így a honvédség alakulatai is, a bécsi Kriegsarchiv-ba küldték a működésük során keletkezett hadműveleti és egyéb, megőrzésre előírt irataikat, térképeiket. 1915 őszén sikerült azt elérni, hogy a magyar honvédség és népfelkelés alakulatai harctéri irataikat közvetlenül a Honvédelmi Minisztériumba küldhessék. A HM l/a. osztályán belül létrehoztak egy levéltári csoportot, amelyben ezeket a hazaküldött iratokat lemásolták, és az eredeti iratokat csak ezután küldték tovább a bécsi Kriegsarchiv-ba. Ezt követően a minisztériumi osztályon több alcsoport 54