Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szijj Jolán: 75 éves a Hadtörténelmi Levéltár / 54–61. o.

is alakult, így a múzeumi, statisztikai, hadifogoly, hadtörténelmi alcsoport, amelyek munkáját fényképész műterem és számos rajzoló segítette. A fennmaradt dokumentumokból kitűnik, hogy mind a levéltári, mind a múzeumi alcsoport végzett kezdettől fogva gyűjtőmunkát is. így a múzeum gazdag első világháborús gyűjteményeibe az első fényképek, zászlók, fegyverek és egyéb értékes tárgyak ekkor kerültek be a harctérről. (Érdekességként megemlítjük, hogy 1916 folyamán a katonadalok gyűjtésébe is bekapcsolódott a múzeumi alcsoport; a gyűjtőmunkát a póttestek és csapatok mellett olyan kiválóságok is végezték, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneakadémiai tanárok, akik a honvédelmi miniszter nyílt parancsával járták a laktanyákat, katonai kórházakat, üdülőket.) Mindezek világosan mutatják, hogy amikorra a jogi lehetősége megadódott, már kész szervezettel „állt" is az intézmény. A Hadügyminisztérium I. csoportjának 1918. november 11-én kelt új ügykörbeosztása szerint a 10. osztály alá tartozott a „Hadi levéltár".

1 Az ebből az időből megmaradt alosztály-parancskönyvből

2 kiderül, hogy ekkor a levéltáron belül nyolc csoport működött: az iratcsoporton és a fényképészeti csoporton kívül hat iratmásoló csoport. A minisztérium egészét érintő 2929. január elé]i átszervezés kapcsán pedig már Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven szerepelt az intézmény, amely három szerkezeti egységből állt: Vezetőség (könyvtárossal, történelmi-irodalmi csoporttal, könyvkötészettel és fényképészettel), Levéltár (térképtárral), Múzeum. A Tanácsköztársaság idején „az új átalakulás a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum szervezetét, személyi beosztását és ügykörét semmi tekintetben sem érinti",

3 sőt ekkor egészült ki a levéltár a könyvtári csoporttal. Az ezt követő évtizedekben több szervezeti változáson ment át a levéltár, hol önálló, hol a múzeummal közös intézmény volt. Ekkor szervezetileg három főosztályból állt: I. Történelmi feldolgozás, II. Levéltár, III. Múzeum. A békeszerződés végrehajtása során 1922. április 29-én az intézmény kivált a honvédség kötelékéből, és először a Belügyminisztérium, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színleges felügyelete alá került, és ekkor — november 15-én — szétválasztották a levéltárat és a múzeumot. A valóságos irányítást természetesen továbbra is a Vezérkari Főnökség és a Honvédelmi Minisztérium gyakorolta. 1928 júniusáig működött így az intézmény, ekkor visszakerült a Vezérkari Főnökséghez. A levéltár és a múzeum különállása továbbra is megmaradt, nevük változott csak 1930. május l-jétől: M. kir. Hadilevéltár, illetve M. kir. Hadimúzeum elnevezésre, amelyek élén 1920—21^ben igazgató, 1939-ig főigazgató, ezután parancsnok állt. Az önálló intézményként működő levéltár hivatali felépítése, 'belső szervezete elég gyakran változott, de általában a lényegét tekintve öt nagy csoportra tagolódott, amely csoportok egyúttal tevékenységét is hűen tükrözték: Vezetőség vagy Főigazgatóság, Levéltár, Irodalmi osztály és szerkesztőségek, Könyvtár, Bécsi csoport (kezdetben felszámoló tevékenységgel, később anyaggyarapítási feladatokkal). A Levéltár első gyűjteményei azok a világháborús, a harcterekről hazaküldött hadműveleti iratok voltak, amelyeket a HM l/a. osztályán kezdtek lemásolni. Ezek mellett a Monarchia megszűnésekor Magyarország területén lévő katonai alakulatok „élő", ügyviteli regisztratúrái, illetve néhány esetben a náluk őrzött történelmi iratanyag is, itt maradt az ország területén és bekerült a Hadtörténelmi Levéltárba. Jelentős anyaggyarapodást ígért az Ausztriával kötött államszerződés, a badeni egyezmény, amely a világháború győztes hatalmainak Magyarországgal 1920. június 4-én Párizsban aláírt un. trianoni békeszerződése 178. cikkén alapult.

4 Az egyezmény értelmében Ausztria kötelezte magát, hogy kiszolgáltatja Magyarországnak azokat az iratokat, amelyek magyar szellemi tulajdonnak tekinthetők, a közös vonatkozásúakra pedig úgy ál55