Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Dóka Klára: A katolikus egyházi levéltárak segédletei és azok továbbfejlesztésének lehetősége / 47–53. o.

DÖKA KLÁRA A katolikus egyházi levéltárak segédletei és azok továbbfejlesztésének lehetősége 1 A levéltári segédletekről általában szólni sohasem volt könnyű feladat. Külö­nösen nehéz az egyházi levéltárak vonatkozásában, melyek iratanyaga közis­merten összetett, igen gazdag és felépítésében eltér a megyei vagy városi levél­tárak gyűjteményeitől. A helyzetet bonyolítja, hogy a közelmúltban és nap­jainkban is e levéltárak munkaerőgondokkal küzdöttek, az elmúlt időszak po­litikai eseményei, sőt az újabban bekövetkezett egyházigazgatási változások sem kedveztek a levéltári munkának. Az egyházi levéltárak helyzetéről az elmúlt évtizedekben többször jelentek meg a Levéltári Híradó, majd a Szemle hasábjain ismertetések, ahol elsősorban az iratok helyzetéről, a technikai és személyi feltételekről olvashatunk, és a kollégák — segítő szándékkal — főként a problémákra hívták fél a figyelmet. 2 Ezekben az ismertetésekben érintőlegesen szó van a nyilvántartásokról és se­gédletekről is, azonban a szerzők éppen az említett gondok miatt ezek készíté­sét, hasznosítási lehetőségeit kissé pesszimistán látják. Ha azonban e levéltára­kat sorra vesszük, kiderül, hogy irataik viszonylag jól dokumentáltak, és csak sajnálhatjuk, hogy a kutatók szélesebb köre e munkálatokat nem ismeri. Vázlatos áttekintésünket, mélyben e segédletekről kívánunk képet adni, statisztikai adatokkal kezdjük. Az 1987-ben 'befejezett f ondjegyzék-sorozat sze­rint a szaklevéltárrá nyilvánított 39 egyházi levéltárban, valamint a felügyele­tük alatt álló plébániai, gyülekezeti levéltárakban az 1950 előtti időszakból ösz­szesen 15 237 fm iratanyag található, mely a következőképpen oszlik meg az egyes felekezetek között: — katolikus 9 145 fm — református 4 221 fm — evangélikus 1 525 fm — baptista, unitárius, zsidó, görögkeleti 346 fm A katolikus központi (érseki, püspöki) levéltárakban, melyek gyűjteményei egyházkormányzati és un. világi irategyüttesekre oszlanak, 4491 fm irat talál­ható. Köztük az Esztergomi Prímási Levéltár emelkedik ki, 1429 fm iratanya­gával. A püspökségekkel (érsekségekkel) egy időben szervezték meg tanácsadó testületeik, a káptalanok szervezetét. Ezek iratanyaga nem maradt fenn sértet­lenül. A nem székesegyház mellett működő soproni társaskáptalannal együtt e levéltárakban összesen 825 fm iratot őriznek, melynek csaknem felét az Esz­tergomi Főkáptalan Levéltára teszi ki. A káptalani iratanyag egyházi jellegű, ún. magánlevéltárra, gazdasági és hiteshelyi gyűjteményekre oszlik. Utóbbiak az 1950. évi 29. tvr. rendelkezései szerint az állami levéltárakba kerültek, sőt letétként egy sor gazdasági levéltár iratanyagát is e gyűjteményekbe adták (csanádi püspökség, váci püspökség és káptalan, kalocsai érsekség, egri érsek­ség és főkáptalan). 47

Next

/
Thumbnails
Contents