Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Dóka Klára: A katolikus egyházi levéltárak segédletei és azok továbbfejlesztésének lehetősége / 47–53. o.
DÖKA KLÁRA A katolikus egyházi levéltárak segédletei és azok továbbfejlesztésének lehetősége 1 A levéltári segédletekről általában szólni sohasem volt könnyű feladat. Különösen nehéz az egyházi levéltárak vonatkozásában, melyek iratanyaga közismerten összetett, igen gazdag és felépítésében eltér a megyei vagy városi levéltárak gyűjteményeitől. A helyzetet bonyolítja, hogy a közelmúltban és napjainkban is e levéltárak munkaerőgondokkal küzdöttek, az elmúlt időszak politikai eseményei, sőt az újabban bekövetkezett egyházigazgatási változások sem kedveztek a levéltári munkának. Az egyházi levéltárak helyzetéről az elmúlt évtizedekben többször jelentek meg a Levéltári Híradó, majd a Szemle hasábjain ismertetések, ahol elsősorban az iratok helyzetéről, a technikai és személyi feltételekről olvashatunk, és a kollégák — segítő szándékkal — főként a problémákra hívták fél a figyelmet. 2 Ezekben az ismertetésekben érintőlegesen szó van a nyilvántartásokról és segédletekről is, azonban a szerzők éppen az említett gondok miatt ezek készítését, hasznosítási lehetőségeit kissé pesszimistán látják. Ha azonban e levéltárakat sorra vesszük, kiderül, hogy irataik viszonylag jól dokumentáltak, és csak sajnálhatjuk, hogy a kutatók szélesebb köre e munkálatokat nem ismeri. Vázlatos áttekintésünket, mélyben e segédletekről kívánunk képet adni, statisztikai adatokkal kezdjük. Az 1987-ben 'befejezett f ondjegyzék-sorozat szerint a szaklevéltárrá nyilvánított 39 egyházi levéltárban, valamint a felügyeletük alatt álló plébániai, gyülekezeti levéltárakban az 1950 előtti időszakból öszszesen 15 237 fm iratanyag található, mely a következőképpen oszlik meg az egyes felekezetek között: — katolikus 9 145 fm — református 4 221 fm — evangélikus 1 525 fm — baptista, unitárius, zsidó, görögkeleti 346 fm A katolikus központi (érseki, püspöki) levéltárakban, melyek gyűjteményei egyházkormányzati és un. világi irategyüttesekre oszlanak, 4491 fm irat található. Köztük az Esztergomi Prímási Levéltár emelkedik ki, 1429 fm iratanyagával. A püspökségekkel (érsekségekkel) egy időben szervezték meg tanácsadó testületeik, a káptalanok szervezetét. Ezek iratanyaga nem maradt fenn sértetlenül. A nem székesegyház mellett működő soproni társaskáptalannal együtt e levéltárakban összesen 825 fm iratot őriznek, melynek csaknem felét az Esztergomi Főkáptalan Levéltára teszi ki. A káptalani iratanyag egyházi jellegű, ún. magánlevéltárra, gazdasági és hiteshelyi gyűjteményekre oszlik. Utóbbiak az 1950. évi 29. tvr. rendelkezései szerint az állami levéltárakba kerültek, sőt letétként egy sor gazdasági levéltár iratanyagát is e gyűjteményekbe adták (csanádi püspökség, váci püspökség és káptalan, kalocsai érsekség, egri érsekség és főkáptalan). 47