Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - Szekeres József: Ort János (1914–1993) / 108–110. o.
Ort János (1914—1993) 1993. május 4-én, 79 éves korában váratlanul elhunyt dr. Ort János, aki az 1942—1974 közötti magyar levéltári élet szakmai köreiben közismert, vezető tisztségeket ellátó személyisége volt. 1914. március 15-én született a Zala megyei Nagypáliban, ahol, röviddel az első világháború kezdetét követő harcokban elesett édesapja községi tanító volt. Ort János mint hadiárva a kecskeméti Országos Tanítói Árvaház növendékeként végezte középiskolai tanulmányait. Az Eötvös Alap támogatása révén 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar—latin szakon szerzett diplomát. „Irodalomesztétikái kérdések Kazinczy Ferenc korában" című értekezésével, mely ugyanazon évben nyomtatásban is megjelent, bölcsészeti doktorátust szerzett. A mintegy háromtucatra tehető publikációs tevékenysége első műveként 1932-ben látott napvilágot „Földem *és virágom" című versgyűjteménye. 1936 őszén az Országos Társadalombiztosító Intézetnél (OTI) kisegítő munkaerői álláshoz jutott. Az intézmény orvos-aligazgatója, a neves orvostörténész professzor, Gortvay György az ambiciózus fiatalembert személyi titkárként vette maga mellé. E minőségében a közgazdasági egyetemen társadalom- és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatott. E mellett az OTI Társadalomegészségügyi Intézete és Múzeuma esti munkástagozatának előadásait szervezte. Tevékenységéről a Munkaügyi Szemle 1940. évfolyamában számolt be. Ugyanezen évben elkészítette az ifjúmunkások munkaközvetítésének tervezetét. 1941-ben az Állami Munkaközvetítő Intézet osztályvezetőjének nevezték ki, de ezt az állását nem fogadta el, mert megismerkedve a levéltárakban folyó szakmai-tudományos tevékenységgel, arra törekedett, hogy ezen a szakterületen folytathassa munkásságát. 1941-ben a Magyar Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeum ajánlásával pályázatot nyújtott be az erdélyi levéltárakban megüresedett munkahelyekre. 1942-ben először Dés főlevéltárnokává nevezték ki, majd a nagyváradi városi levéltár főlevéltárnokává választották. Ez utóbbi munkakört foglalta el. 1943ban Országos és fővárosi levéltári gyakornokság után levéltárosi szakvizsgát tett. Nagyváradi szolgálata idején számtalan mentességet biztosító igazolást készített a város zsidónak minősített és üldözött lakosai részére. 1944 őszén az Országos Levéltárban kapott beosztást, majd féléves harcvonalbeli szolgálat és rövid hadifogság után, Gortvay professzor felkérésére a Népjóléti Hivatalban vállalt munkát. 1946 májusában pályázat útján elnyerte Vas megye főlevéltárnoki tisztét. A szombathelyi levéltár vezetőjeként kezdeményezte a megyébe telepített központi kormányszervek irattárainak felkutatását, a családi levéltárak és a régi megyeszervezeti iratok levéltári átvételét. 108