Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - MÉRLEG - Fazekas István: Rill, Gerhard: Fürst und Hof in Österreich: von den habsburgischen Teilungsverträgen bis zur Schlacht von Mohács (1521/1522 bis 1526). Wien, Köln, Weimar, 1993 / 88–89. o.

RILL, GERIIARD Fürst und Hof in Österreich: von den habsburgischen Teilungsvertragen bis zur Schlacht von Mohács (1521/1522 bis 1526) Bánd 1. Aussenpolitik und Diplomatie. (Forschungen zur europaischen und vergleichenden Bechtsgeschichte Bd. 7.) Wien, Köln, Weimar: Böhlau. 1993. 304 pag. Gerhard Rill, a Haus- Hof- und Statsarchiv nyugalmazott főigazgatója már számos tanulmányában bizonyította, hogy I. Ferdinánd korának egyik legkiválóbb szakértője. Most végre kezünkben tarthatjuk két kötetre tervezett összefoglaló munkájának első felét, amely Ferdinánd uralkodásának első periódusát, az 1521-től a mohácsi csatáig terjedő időszakot hivatott bemutatni. Az első kötet I. Ferdinánd külpolitikáját, valamint a korszak diplomáciatörténetét tárgyalja, — a második rész megjelenése „Gábriel Salamanca, die Zentralverwaltung und die Finanzen" cím alatt várható. A szerző I. Ferdinánd külpolitikáját három szempontból elemzi. Elsőként a választott korszak alapvető külpolitikai eseményeit ismerteti, majd a diplomaták bemutatására kerül sor a korabeli diplomáciai gyakorlat és alapos életrajzok kíséretében, végezetül az uralkodó személye mint a külpolitikát befolyásoló tényező kerül terítékre. Már az első rész áttanulmányozása sugallja a könyv utolsó fejezetében részletesebben is kifejtett tételt, hogy Ferdinánd mozgástere 1521—1526 között viszonylag csekély, önálló külpolitika kialakítására legfeljebb kelet felé nyílik lehetősége (a Jagelló-országok: Csehország, Lengyelország, Magyarország, valamint Oroszország felé). Nyugaton a Casa de Austria egységes politikája, azaz V. Károly császár elképzelései voltak döntőek. E korszakban Ferdinándnak nem sikerült elképzeléseit bátyjával szemben érvényesíteni, bár a megfogalmazásukig eljutott (un. Bredam — instrukció, 1524). Ez a tény is jelzi, hogy korántsem lehet az ifjabb testvért bátyja automatikus kiszolgálójának tekinteni. Ferdinánd kívánságai közül csupán egyetlen teljesedett be, a birodalmi helytartóság létrehozása, amely tisztséggel azonban nagyon kevés tényleges hatalom járt. Ferdinánd korai külpolitikájának kulcsa Milánó, azaz egy észak-itáliai hatalmi komplexum kialakítására való törekvés. Ferdinánd életében Milánó neve először 1513-ban bukkan fel, amikor még nagyapja, Aragóniái Ferdinánd is élt. Ekkor a Franciaország és Spanyolország között Ortubiában megkötött béke nyomán titkos tervként felmerült Ferdinánd és Renáta, I. Ferenc francia király leányának házassága és kettejük uralma alatt egy lombard királyság kialakításának lehetősége. Milánó utoljára az 1530-as években kísérti meg Ferdinándot, de a sorsdöntő 1526-os évben is jelen van külpolitikai elképzelései között. A magyar olvasót természetesen leginkább az érdekli, vajon hol foglal helyet Magyarország a Casa de Austria, illetve Ferdinánd külpolitikájában. Németország számára mindenekelőtt a fenyegető török veszély elleni pajzsot, méghozzá a megszokott pajzsot jelenti. Ferdinánd számára két szempontból fontos Magyarország. Egyrészt esetleges örökséget jelenthet, másrészt a magyar állam katasztrófája az osztrák tartományokat is veszélybe sodorhatja. A fiatalabb 88