Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - MÉRLEG - Fazekas István: Rill, Gerhard: Fürst und Hof in Österreich: von den habsburgischen Teilungsverträgen bis zur Schlacht von Mohács (1521/1522 bis 1526). Wien, Köln, Weimar, 1993 / 88–89. o.

testvér lehetőségei azonban mint fentebb is láttuk, korlátozottak. Kétségtelen azonban, hogy Ferdinánd is elsősorban Nyugatra figyel. Ezért nem meglepő, hogy az 1521—1526 közötti ferdinándi külpolitika megértéséhez kulcsfontosságú Bredam-instrukcióban csak más problémák kapcsán kerül elő a török veszély kérdése A könyv második fejezetében a diplomaták és a diplomáciai gyakorlat bemutatására kerül sor. Ferdinánd diplomatái között egyaránt akad spanyol (pl. Martin de Salinas), németalföldi (pl. a sokat emlegetett Charles de Bourgogne, Bredam és Lovergham ura). A harmadik csoportot I. Miksa régi emberei alkotják, köztük pl. Johann Schneitpeck doktor, aki 1523—1525 között a magyar udvarban is szolgált. Külön tárgyalja a szerző a humanista diplomatákat, Cuspinianust és a magyar szolgálatban is tevékenykedő Girolamo Balbit, valamint Sigismund von Herbersteint, a híres „Commentarii de rebus moscovitis" szerzőjét. A diplomáciai gyakorlat elemzése során tett megállapítások közül mindenekelőtt három dolog érdemel figyelmet. E korszak egyrészt átmenetet jelent az alkalmi követségek felől az állandó képviseletek felé, ennek megfelelően vegyes az alkalmazott diplomaták csoportja is. Másrészt e korszak nagyon fontos a későbbi osztrák diplomáciai gyakorlat szempontjából, mert már ekkor együtt van az 1526 után dolgozó diplomaták csoportjának magja. A harmadik kiemelésre érdemes megállapítás a pénz fontosságának hangsúlyozása. A jól működő diplomácia már ebben a korban is sok pénzt igényelt, és bizony ennek a korabeli bécsi udvar is híján volt. A fejedelem személyét elemezve a szerző bemutatja Ferdinánd zaklatott gyermekkorát. Aragóniái Ferdinánd 1512-ben még úgy rendelkezik, hogy ifjabb unokája kövesse őt a trónon, de az örökösnek később félreállítás a sorsa. A Németalföldön eltöltött három év fontos Ferdinánd életében. Margit főhercegnőhöz fűződő kapcsolata mindvégig bizalmas marad, de a sokat emlegetett németalföldi hatást sem az államigazgatásban, sem a diplomáciában alkalmazott módszerekben nem igazán találja a szerző. Ferdinánd személyiségének bemutatásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni testvéréhez fűződő viszonyát sem. V. Károly és Ferdinánd kapcsolata igen hűvös, különösen 1523-ban és 1524-ben. Károly nem bízott öccsében. Ferdinánd látszólag aláveti magát bátyja akaratának, de császári testvérétől eltérő elképzelésekkel rendelkezik. Sajnos források híján megválaszolatlanul marad az az igen fontos kérdés, hogy vajon az uralkodó külpolitikai elképzeléseit mennyiben befolyásolták tanácsadói, például a pénzügyekben nagyhatalmú Gábriel Salamanca. A kötetet igen hasznos segédlet, az egyes országokkal folytatott diplomáciai érintkezés repertóriuma egészíti ki, amely pontos levéltári jelzetekkel együtt tartalmazza a követség dátumát, a követ nevét, utazása célját, a követjárás eseményeit. Fazekas István 89