Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

A múzeumhoz archívum is tartozik, amelynek anyagát a helységek alfabetikus sorrendjében rendezték. Leltáruk 674 pozíciót sorol fel. Megállapítható, hogy anyaguk helyi monográfiákat, Izraelben készült emlékkönyveket, emlékiratokat és hitközségek levéltárainak egy-egy darabját tartalmazzák. Az izraeli magyar „törzs" első állandóbb jellegű szervezetét 1922-ben alapította néhány ott ragadt tiszt, akik az első világháborúban a törökök segítségére küldött osztrák—magyar csapatokkal érkeztek Palesztinába. Á Sdot-Jan kibucban (Cezaria mellett) áll a Szenes Hanna emlékház. Szenes Hanna (1921—1944) a második világháborúban a brit légierőnél szolgált, 1943ban ejtőernyővel ledobták Jugoszláviába, majd megbízással Magyarországra érkezett. Csakhamar elfogták és a Szálasi-rendszer 1944. november 7-én kivégeztette. Az emlékház őrzi a személyére vonatkozó iratanyagot, beleértve magyar nyelvű versei kéziratait is. A Tel-Aviv-i Bet-Hatefutsotban találjuk a világzsidóság múzeumát. Az intézmény keretében egy kutató részleg is működik, amely a rendelkezésre álló anyagból kismonográfiákat állít össze angol és ivrid nyelven. Eddig több mint 250Ó hitközség adatait használták fel, közöttük nagyszámú magyarországi hitközség is szerepel. Tel-Avivban találjuk a romániai eredetű zsidók kulturális világszervezetének központját is (Asociafia Culturalá Mondialá a Evreilor Originari din Románia). Slomo Leibovici-Lais elnök kezdeményezésére archívumot és könyvtárat hoztak létre, az előbbi gyűjtőköre Erdélyre is kiterjedt. Számos forrással rendelkeznek az 1918 előtti időszakra, illetve az 1940—1945 közötti évekre. Az anyag mikrofilmekből, fénymásolt dokumentumokból és bizonyos számú eredeti iratból áll. A tematikusán elhelyezett dokumentumok egy része az egyes hitközségek történetére igyekszik fényt deríteni. A gyulafehérvári hitközség anyaga 1892vel kezdődik és az adózásra, hitoktatásra, iskolaügyre stb. vonatkozik. Hasonló aktacsomó látható Szatmárról, Nagykárolyról és Szil ágysomlyóról. A levéltár zöme a vészkorszak eseményeit tárgyalja, elsősorban a transzdnisztriai deportálásokat. Több emlékirat beszéli el az észak-erdélyi deportálásokat is. Máig kiadatlanok a Magyarországról Romániába menekült rabbik szervezetének dokumentumai (1944). Fontosnak látszanak a Romániába menekültek felsegélyezésére alakult bizottság iratai, valamint az „Északerdélyi Zsidó Demokratikus Szövetség" 1945. áprilisi konferenciájának jegyzőkönyve, amelyben visszapillantás található az előző év tragikus eseményeire. A mathauseni haláltábor lakóinak névsorában felfedezhetők magyarországi áldozatok nevei, mint például a nyíregyházi Deutsch Miklós és Ádler Leibel. Hasonló listák léteznek Berben-Belsenből és Buchenwaldból. Ide került a haláltáborokból visszatért személyekről készült anyag egy része is (úgynevezett DEGOB anyag). A haifai egyetem ad otthont Zalman Strohlitz által alapított levéltárnak, amelynek kezdeményezője a kolozsvári származású Vágó Béla volt (1974). Az anyag rendezése még folyamatban van dr. Schönfeld Miklós, egykori aradi főrabbi vezetése alatt. A begyűjtött dokumentumokat, amelyek Magyarországra, Romániára, Jugoszláviára és Csehszlovákiára vonatkoznak, tematikus és időrendi alapon dobozolták be. Megjegyzendő, hogy az erdélyi anyagot nagyrészt önálló csoportba osztották be. Az 1914 előtti anyagban sok értékes dokumentum található, így például zsidók által a XIX. század első felében igen nehezen megszerezhető mesterlevelek (H 1 a 23). Néhány dokumentum Löw Lipót főrabbitól származik, aki a múlt század első felében kibontakozó zsidó reformmozgalom vezető alakja volt. Itt látható a pécsi zsinagóga felavatása alkalmával (1843) programbeszédnek is beillő szónoklata (H 1 b 15). Dokumentumok szólnak egyes zsinagógák építésé60