Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

mivel tevékenységüknek a hatalom útját állta. Csupán a rendszerváltás után, 1990-ben szerveződtek újjá. A Tel-Aviv-i Jabotiski intézet 1933-ban alakult, és 1947-ben vette fel mai elnevezését. Feladatának tekinti a cionizmus revizionista szárnyának, illetve a Betár mozgalomra vonatkozó iratanyagnak a begyűjtését. Ugyanoda került Zeev (Vladimir) Jabotinski, a mozgalom vezetőjéne (1880—1940) személyes iratanyaga is. A revizionisták befolyása a magyar cionista mozgalomban csekély volt és csupán elszórt adatokat találtunk működésükre. Olvashattuk viszont „a Magyar Betár" című folyóiratot (1939). A Betár mozgalom egyik alapvető feladata a palesztinai bevándorlás előmozdítása volt. Az angol hatóságok ellenkezése miatt a harmincas évektől megélénkült az általuk is irányított illegális bevándorlás. E téren magyar vonatkozású hét iratcsomó, amelyek 1931—1948 közötti időszakra vonatkoznak (1—7 [25] 3). Rehovotban található a Chaim Weizman emlékének szentelt múzeum és levéltár. Itt helyezték el a cionista világmozgalom elnökének, majd Izrael Állam első elnökének (1948—1952) hatalmas levelezését, emlékiratainak és beszédeinek fogalmazványait. Kiadásuk folyamatban van. A magyarországi kutatók számára legérdekesebbnek tűnnek a második világháború előtt és alatt kifejtett erőfeszítései. Ez időszakban a náci haláltáborok és a bevándorlást korlátozó államok (elsősorban Anglia Palasztina viszonylatában,) közé szorult európai zsidóság megmentésén fáradozott. Olvashattuk 1944. július 6-án és 9-én Anthony Edén angol külügyminiszterhez intézett leveleit, amelyekben közbenjárt a végveszélybe került magyarországi zsidók érdekében. Elkeseredett hangú levelei nehezményezik, nem sikerült elérnie, hogy az angolszász légierő szétbombázza az Auschwitzba vezető vasútvonalakat, hogy így akadályozzák meg a magyarországi zsidók deportálását. Június 6-án már a halálvonatok gyors ütemben történt indításáról számolt be. Augusztus 25-én V. Gusztáv Adolf svéd királyhoz intézett köszönő levelet közbenjárása miatt. Szeptember 6-án felemlíti, hogy Horthy Miklós kormányzó vállalta a magyarországi zsidók maradékainak kiengedését, ennek végrehajtása azonban illuzórikus volt. A havon intézet (Tel-Aviv) a munkás- és szakszervezeti mozgalom történetének kutatására alakult. Keretében levéltár, könyvtár és a Golda Meir emlékegyesület működik. A levéltár alapjait 1932-ben vetették meg. Tartalmazza az izraeli szakszervezeti mozgalom és ipartelepítés anyagát 1920 óta, valamint a diaszpóra zsidó munkásmozgalmának dokumentumait 1880 óta. Jelenlegi állaga kb. 2500 iratfolyóméter. Ezenkívül nagyszámú mikrofilmmel, térképgyűjteménnyel stb. rendelkeznek. Gyűjtenek emlékiratokat és felvesznek szóbeli viszszaemlékezéseket is. Időnk nem tette lehetővé a részletesebb kutatást. Kétségtelen azonban, hogy az intézet jelentős magyar vonatkozású anyaggal is rendelkezik. Közelebbi felvilágosítást csupán az úgynevezett Schwalb fondra kaphattunk. Ebben adatok találhatók a nemzetközi zsidószervezetek Svájcban tevékenykedő megbízottainak II. világháborús kapcsolatára kelet-európai hittestvéreikkel. Á könyvtár számos magyar vonatkozású kiadványt és könyvet birtokol. A Lavon intézetben hívták fel a figyelmet az izraeli Munkapárt levéltárára, amely a Beit-JBerlben (Quar-Sabba) nyert elhelyezést. Anyaga érdeklődésre tarthat számot a precionista mozgalmakkal és a vészkorszak éveivel kapcsolatban. A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma Safetben, Gallileában talált otthonra. Lustig József igazgató szakirányítása alatt tekintélyes emlékanyagot gyűjtöttek össze és széles körű társadalmi tevékenységet fejtenek ki. 59