Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - Turbuly Éva: Adatok a megyei közigazgatás és tisztikar történetéhez a Nyugat-Dunántúlon a 16. század második felében és a 17. század első évtizedeiben / 23–33. o.

helység temploma volt. Tartottak congregatiót a „Hidvég melletti táborban" is.

19 Eleink „lovagiasságát" mutatja egy 1618. december 13-án hozott zalai statútum, mely szerint „ha a nemesek feleségeit vagy bármilyen asszonynépet idéznek meg a törvényszékre, a török veszélyre és a kényelmetlen utazásra való tekintettel nem kell személyesen megjelenniük, maguk helyett azonban kötelesek meghatalmazottat állítani".

20 A nemesi falvak megbízottat küldhettek, csakúgy, mint a megyében lakos mágnások és nagybirtokosok. Utóbbiak megbízólevéllel és utasításokkal látták el küldötteiket, többnyire valamely „főember szolgájukat", vagy helyi uradalmaik provisorait. Gyakran előfordult, hogy távollétükben, utasításaik hiányában font©s kérdésekben (adókivetés, követválasztás stb.) a döntést a következő alkalomra halasztották, „mivel a mostani gyűlésen a követek nem tudtak uraik nevében nyilatkozni". Közgyűlést a főispán, az alispán, egyes esetekben maga a congregatio is összehívhatott. A törvényszékek pontos idejét — ha csak azt a már említett szokásjog nem szabályozta — maga a közgyűlés határozta meg. A kihirdetést a tárgyak felsorolásával — utóbbi a szükséges utasítások megadása miatt volt fontos — a szolgabírák és esküdtjeik végezték. A jelenlévők felsorolása a 16. század végéig csak kivételesen történt meg, többnyire a főispán vagy más előkelőség személyes megjelenésekor. Zalában a kilencvenes évektől vált általánossá az alispánok jelen- vagy távollétének jelzése és a „más tekintélyesebb nemesek" kitétel, az 1610-es évek végétől a nagybirtokosok és követeik név szerinti felsorolása. Vasban 1598-tól fordult elő alkalmanként a fontosabb résztvevők nevesített felsorolása. A tisztviselők számára a részvétel mindkét fórumon kötelező volt. Ezt jelezte az alispánok, olykor a jegyző távollétének indoklása. Az idők folyamán különleges eseménnyé nőtte ki magát a tisztújítás, a congregatio restauratoria, ahol a notabilitások jelenlétében a főispán 3—4 jelöltje közül választották meg a tisztviselőket. Korszakunkban ez szerény keretek között működött. A jelöltek közüli választás ekkor csak Győrben volt szokásos.

21 Több tisztviselő együttes lemondására, részbeni megerősítésükre, illetve újak választására Zalából 1592. február 19-éről van először adatunk, amikor a teljes tisztikar lemondott, az egyik alispán kivételével azonban valamennyiüket megerősítették. A továbbiakban egy vagy két évente kerül sor e lépésre.

22 Vasban 1955-ből találtunk adatot a tisztújító közgyűlés meghirdetésére, szolgabírák és törvényszéki esküdtek együttes választására, 1600 végéről gyakorlati tisztújításra (az alispán, a szolgabírák és esküdtek együttes választására), bár ezt az elnevezésnél nem jelölték.

23 Zalában 1591 októberében tartottak először particularis vagy részleges gyűlést. 1675-ig mintegy húszat vezettek be ilyen megjelöléssel a jegyzőkönyvekbe. Rendszerint nem a közgyűlések szokásos helyén tartották őket. Ez arra utal, hogy csak egy-egy vidék nemeseit hívták össze saját ügyükben, vagy a helyszínt akarták közelebb vinni a távolabbi vidékek ritkán megjelenő nemességéhez. A 17. század végétől hangsúlyozták, hogy adókivetést, magánkérelmeket nem lehet particularis gyűlésen tárgyalni. A kifejezéssel a 18. században már a szűkebb hivatalnoki gárda „munkaértekezleteit" jelölték. Űgy tűnik, bár ezt a formát a többi megyében ismerték, kevéssé éltek vele. Vasban 1611-ben kettő, 1637-ben három, 1641-ben két alkalommal tartottak néhány hónapon belül részgyűlést, esetenként a törvényszékhez kapcsolódóan, konkrét — általában határ ügyekben.

24 Sopronban a particularis congregatio kifejezést nem használták, magát a fogalmat azonban ismerték. Erre utal 1580 augusztusából az a feljegyzés, mely szerint „a Rábán innen lakó nemesek" tartották gyűlésüket Szentmiklóson. A congregatio és generális congregatio kifejezést felváltva használták, utóbbit mindig Szentmiklóson tartották. Az egész 27