Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Schultze, Winfried: A külföldi hallgatók peregrinációja kutatásának forrásai a berlini Humboldt Egyetem Levéltárában / 57–64. o.

változtatással — az 1921. év I. félévéig használták. Az 1908-as egyetemi év II. félévétől a „Vezeték- és keresztnév" után az anyakönyvi számot is beírták, így teremtve konkordanciát a hallgatói névjegyzék és az anyakönyvek között. 4. Gépírásos, félévenkénti hallgatói névjegyzék: A gépírásos, félévenkénti hallgatói névjegyzék a női és férfi hallgatókat elkülönítve, betűrendben sorolja fel. Tartalmazza minden külföldi hallgató családi- és utónevét, az egyetemi anyakönyvi számát, a származási országot, tartományt, várost, a szakot s a hall­gató címét. Ehhez kapcsolódik, hogy 1926-tól a külföldi hallgatók külön nemek szerinti kimutatását is elkészítették. 5. A hallgatók személyi kartonjai: A hallgatók személyi kartonjait — ameny­nyire ez áttekinthető — 1926/27-től állították fel. Ezek a kartonok először A/5, majd 1933-tól A/4 méretűek voltak. Az eredeti színek szerinti elkülönítést — zöld színű kartonokon a külföldieket, a piroson a német nő hallgatókat, míg a fehéren a hazai férfi hallgatókat tartották nyilván — csak rövid ideig tartot­ták meg. A személyi lapokat különböző eltérésekkel és részletességgel az 1940-es évek végéig vezették. Ezeket, a fontos személyi adatokon kívül az adott sze­mély tanulmányairól, az apa és a testvérek foglalkozásáról, tanulmányairól is találhatunk adatokat, amelyek a történeti-szociológiai vizsgálatoknál megke­rülhetetlenek. Azoknál a tervbe vett kutatásoknál, amelyek a közép-európai egyetemek közötti peregrinációt vizsgálják, feltétlen számolni kell tehát azokkal a forrá­sokkal is, amelyek a Humboldt Egyetem Levéltárában találhatók. S amikor az egykori Monarchia-beli egyetemek erősen eltérő kutatás-metodikáját vagy az egyes időszakok vizsgálatának következtetéseit különböző problémákkal ütköz­tetjük, az itteni dokumentumokat a nemzetközi összehasonlításba feltétlen be kell vonni. Éppen ezért e cikk második részében, az előzőekben már ismertetett segéd­letek kutatásmetodikai szempontú bemutatását végezzük el. Egy név szerint már ismert személy adatai utáni kutatás lehetőségeit itt most a Magyarországról származó Szt. Mihály falvi Lajos Zsigmond példáján mutatjuk be. Egy konkrét személlyel kapcsolatos kutatás, akinek életrajzi adatai hozzá­vetőlegesen ismertek, s esetleg behatárolható tanulmányi ideje is, a hallgatók lajstromából könnyen megoldható. A mi esetünkben az 1869. évi hallgatói jegy­zékből a következők állapíthatók meg: 1. A keresett személy ebben az időpontban az egyetem hallgatója volt. 2. A beiratkozás az 1866/67. év II. félévében történt. 3. A filozófiai karra iratkozott be. 4. A hallgató a Fürdő utca 14-ben lakott. A kutatás második lépését a „Szt. Mihály 66" és a „Filoz." adatok megtalá­lása jelenti, amelyhez a filozófiai kar 1857—1868 közötti mutatókönyvébe való bepillantás szükséges. A keresett bejegyzés a — külföldit jelölő — nagy „A" betű alatt található, és az alábbi továbbvezető információkat tartalmazza: 1. A keresett személy neve Lajos Zsigmond. 2. Erdélyből érkezett. 3. 1866. december 12-én iratkozott be. 4. Előzőleg Pisában tanult. 5. Az 57. rektori év 719-es anyakönyvi száma alatt jegyezték be. 6. Az anyakönyvből 1870. január 20-án túl csekély szorgalma miatt törölték. Az anyakönyvből való törlés oka a megjegyzés szerint: a „Tanulmányi szor­galom", ami azt jelzi, hogy az adott hallgató az 1869/70. évben az őszi szemesz­ter alatt az egyetemi előadásokat nem, vagy pedig túl csekély számban láto­50

Next

/
Thumbnails
Contents