Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Turbuly Éva: Degré Alajos tudományszervező tevékenysége / 32–37. o.

TURBULY ÉVA Degré Alajos tudományszervező tevékenysége* Degré Alajos munkásságát felidéző írásom élete utolsó 20 évének tudományszervezői és helytörténeti tevékenységéről szól, felvillantva közben az életpálya fontosabb állomásait. Tanulmányomhoz felhasználtam Turbuly Lilla szakdolgozatát,

1 amelyet Degré jogtörténészi munkásságáról írt, adataim másik fele a hagyatékából származik.

2 1909 és 1984 jelentette Degré Alajos életének időbeli kereteit, olyan történelmi változásokkal, amelyeknek az üstökösszerű indulást követően többnyire szenvedő alanya volt. A családi tradíciók sok tekintetben meghatározták életét, őseitől örökölte a történelem és a jog iránti szenvedélyét is. A Degré família Franciaországból került — valószínűleg még a nagy forradalom előtt — Bécsbe, majd Magyarországra. A dédapa, Péter katonaként jutott el Temes vármegyébe, ahol chirurgusként működött. A nagyapa, akinek a nevét viselte, Lippán született 1819-ben. Nagyváradon jogakadémiát végzett, majd Temesváron, Vukovics Sebő mellett gyakornokoskodott. 1842-ben Pestre utazva hamar bekerült a Pilvax körébe. Születésnapján az ifjak nevében már ő köszöntötte Kossuth Lajost. 1843-ban Vukovics mellé országgyűlési ifjúnak választották. Pozsonyban hamarosan az ifjak egyik vezéralakjává vált, eközben verseket, drámákat írt. Életének „sorsdöntő véletleneként", 1848. március 15-én reggel vidékről Pestre érkezett. Ennek köszönhető, hogy a nagy nap eseményeinek legrészletesebb leírása maradt fenn visszaemlékezéseiben, amelynek újra kiadása 11983-ban az unoka nagy örömére és büszkeségére szolgált.

3 A Közcsendi Bizottmány jegyzője, aki harcolt Pákozdnál, végig Kossuth lelkes híve maradt. Világos után bujkálás, internálás következett. A nyugalmasabb időkben újra írással foglalkozott, regényei, színdarabjai népszerűek voltak a korabeli olvasóközönség körében. Közülük a legsikerültebb Mikszáth véleménye szerint is A száműzött lánya volt. Az utókor számára memoárja a legérdekesebb, amelyben beszámol többek között nyugat-európai útjáról, az emigránsoknál tett látogatásairól is. A Kisfaludy és Petőfi Társaságok tagjukká választották irodalmi munkásságáért. A 70-es évektől részt vett a közéletben, képviselőnek is megválasztották. A Millennium évében halt meg.

4 Bár maga soha nem dolgozott ügyvédként, két gyermeke, Lajos és Miklós is jogi pályára léptek. Előbbi neves büntetőjogász, aki 1915-ben, a háborúban halt meg. Degré csak gyermekként ismerhette, munkái azonban ösztönzést jelentettek számára. Erre utalt a Négyeskönyv perjogi anyagáról írt könyvének bevezetőjében: „.. .nagybátyám példájából a tudományos munka szeretetét ta* Az 1994. május 18-án Zalaegerszegen megrendezett Degré Alajos emlékülésen elhangzott előadás szövege. 32