Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

torog. Számos téren magántevékenységgel kell pótolnunk az állam hiányzó erejét." A Gróf ennek értelmében látott munkához, és „magántevékenységgel", barátai segítségével 247 500 koronát gyűjtött össze Hollandiában „a magyar historikusok támogatására". „Történelmi források publikálására és önálló művek írására" adhattak így megbízásokat, s tiszteletdíjakat fizethettek „a példátlan megélhetési krízisben". Az összeg legnagyobb részét a Fontes finanszírozására fordították. 1920. február 17-én 51 magyar történésznek utalványoztak 5000, 4000, illetve 3000 koronát, általában a Fontes tervezett köteteinek összeállításához.

34 A Bécsi Magyar Történeti Intézet 1920 őszén megkezdődő munkájában még jó ideig Klebelsberg ügyességére és leleményességére voltak utalva az ott időző történészek. Csak tőle remélhették megélhetésük, kutatásaik zavartalanságának biztosítását. Mályusz Elemér — aki a diplomás állástalanok közül Hajnal Istvánnal az intézet első lakója volt — így emlékezett erről: „A szegénységet és elzártságot, amelyben a keresztény Magyarország élt, a mai ember el sem tudja képzelni. 1920 nyara a bojkott ideje..., de egyszersmind az infláció kezdete is. Klebelsberg valósággal hónapról hónapra szedte össze a pénzt, ami szükséges volt, hogy kiküldöttjei megélhessenek. Annál maradandóbb érdeme, hogy a rossz viszonyok ellenére is a legtöbbet akarta elérni, s úgy foglalkoztatott bennünket, mintha egy nagy múltú intézet tagjai lettünk volna."

35 Ne restelkedjünk mai, Klebelsberg korában még ismeretlen fogalmat használni a Gróf tevékenységének jellemzésére: vérbeli kulturális menedzserként, pénzért kilincselve, vállalkozásokba beszállva teremtette elő a különböző forrásokból származó összegeket az intézet fenntartásához. Ha kellett — mint például 1921 nyarán —, részvényeket szerzett, s így tette a Történelmi Társulatot az Altruista Nyomda főrészvényesévé; annak érdekében, hogy a Fontes-kiadványok számára speciális szubvenciókat eszközöljön. Nem sokkal ezután — már miniszterként, 1922 júliusában — kiharcolta, hogy a minisztertanács 12 000 000 koronát bocsásson rendelkezésére tudományos célokra. Kissé szokatlan módon, ám annál nagyobb hatékonysággal használta föl az Összeget. A bécsi intézet tagjainak segítségével papírt vásároltatott Bécsben (itt jóval olcsóbban jutott hozzá, mint Magyarországon), ügyelt azonban arra, hogy a vételt, „minden ügynök vagy más hason egyén közbejötte nélkül" látszólag az Altruista Nyomda bonyolítsa, hiszen „ha megtudják az eladók, hogy akár a kultuszkormány, akár akadémia vagy tudományos társaságok veszik a papírt, mindjárt kétszeresre tartják az árut", melyet a részvénytársaságnak gyári áron adnak. A beszerzett papírt az altruista nyomda raktáraiban helyeztette el, s tudományos kiadványokra jutányos áron adta tovább — ám csak abban az esetben, ha ennél a nyomdánál (melynek, mint említettem, a Történelmi Társulat volt a főrészvényese) dolgoztattak. „Egy időre biztosítva leszünk, hogy a valuta minden viszontagsága dacára is a tudományos munka folytonossága nem fog megszakadni" — írta boldogan.

36 Klebelsberg 1922 decemberében már azt újságolta, hogy az állami költségvetésből is 5 000 000 korona hitelt szerzett a Fontes-vállalat költségeire. „Ezt az 5 000 000 koronát befizetem az Altruista nyomda folyószámlájának javára, az összeget, mint forgótőkét a nyomda kamatmentesen használhatja, viszont köteles 20%-kal a rendes árnál majd olcsóbban szedni forrás-kiadásainkat."

37 Nemcsak a Fontes-kötetek kiadásának előkészítésére, de a bécsi intézet fenntartására, a kutatók javadalmazására is sikerült pénzt előteremtenie. „Ahhoz az örvendetes közléshez, hogy a bécsi intézet számára már 700 000 koronát sikerült összeteremtened s ezt az összeget egymillióra óhajtod felemelni: a leghumilisebb gratulációmat vagyok bátor tolmácsolni — írta neki az intézet igazgatója, Károlyi Árpád 1922 júniusában. — Semmi kétségem benne, hogy amit 21