Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

tagok kijelölésére pedig a Társulat továbbra is irányító befolyást gyakorolt. 24 így volt ez 1934 után is, mikor a Gyűjtemény egy etemet Nemzeti Múzeummá szervezték át. 25 Miskolczy Gyula még 194~T-ben, az intézet fönnállásának utolsó előtti évében is kijelentette: „okvetlenül szükségesnek látszik külön felsorolni, kik kaptak a Történeti Intézetbe, és kik a Collegium Hungáriáimba ösztöndí­jat. A Történeti Intézet külön jogi személy és tulajdonképpen a Történelmi Tár­sulat intézete ..., amely tudományos téren az elmúlt negyedszázad folyamán legnagyobb jelentőségre emelkedett kitűnő és nagyszámú kiadványaival". 20 Az intézet önállósága és a Collegium Hungaricumokétől eltérő státusza ab­ban is megnyilvánult, hogy tagjaira — a Collegium Hungaricumokban vagy más külföldi állomáshelyeken tartózkodó ösztöndíjasoktól eltérően — nem az 1927-ben alakult Magyar Ösztöndíj Bizottság, hanem az intézetigazgató vélemé­nyének meghallgatása után az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem Tanácsa tehetett javaslatot a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. (A Gyűjtemény­egyetem Tanácsa pedig csaknem minden esetben az igazgató véleményét fo­gadta el.) így volt ez egészen 1935-ig, amikortól a „többi külföldi ösztöndíjjal való azonos elbánás elve alapján" az Ösztöndíjtanácsot bízták meg az intézetbe szóló stipendiumok meghirdetésével, a beérkezett kérvények elbírálásával. Az Ösztöndíjtanács először az 1936/37. tanévi, ezt követően 1944/45-ig valamennyi pályázati felhívásban meghirdette az intézetbe szóló ösztöndíjas helyeket. 27 Az intézet elnevezése 1933-ban, Klebelsberg halála után változott Gróf Kle­belsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézetre. 1934. január 22-én a Gárdapa­lotában tartott díszes emlékünnepségen — melyen Klebelsberg özvegyén kívül részt vett Hóman Bálint, Gratz Gusztáv, Antal István, Innitzer, bécsi bíboros, Schuschnigg, akkor még osztrák kultuszminiszter — leplezték le az alapító, Klebelsberg szobrát. 28 Az intézet első igazgatója Klebelsberg atyai barátja, segítője és jóakarója, Károlyi Árpád volt. Az intézet őalatta élte fénykorát. A tagok munkáját ál­landó figyelemmel kísérte és felügyelte, mindig készen állt a szakmai tanács­adásra, segített a szükséges szakmai kapcsolatok megszerzésében-megtartásá­ban. Pontos, alapos és részletes jelentései bizonyítják lelkiismeretességét, a „Grófhoz" fűződő barátsága őszinteségét és mélységét. Megtört, alig halló öreg­emberként is biztos kézzel vezette az intézetet; tanácsokat kért és kapott Kle­belsbergtől, de ő is ugyanígy tanácsokat adott neki: Klebelsberg haláláig ra­gaszkodtak egymáshoz. Levelezésük egy rendkívül mély és a magyar történet­tudomány szempontjából — úgy hiszem, bátran állíthatom — páratlanul termé­keny, önzetlen és elsősorban mások számára ösztönző kapcsolat dokumentumai. Károlyi 1928. március 17-ig vezette az intézetet, saját kérelmére történt fel­mentése után a csillaggal ékesített II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntet­ték ki. 1924. december 31-től — nem sokkal a Collegium Hungaricum megalakí­tását követően — 1931. szeptember 30-ig a bécsi magyar kulturális intézetek (azaz a történeti intézet és a Collegium Hungaricum) kurátora is volt. Minisz­tertársa, Vass József halála után, 1930 szeptemberében írta neki Klebelsberg — tudatlanul is saját sorsát előlegezve: „Ilyenkor az ember ösztönszerűleg ön­magára gondol, annyival is inkább, mert egy hosszú miniszterség alatt elma­radnak az élet összes örömei, hiszen az embernek reggeltől késő estig mindig csak azt kell tenni, amit mások akarnak: mások kezdeményezéseivel, gondola­taival, terveivel, kívánságaival kell foglalkozni s alig marad idő arra, hogy va­lami olyant tegyen, ami neki egyénileg örömet okoz. Ilyen kedves foglalatos­ság volt nekem az is, hogy a történelem egyes tudományos kérdéseiről és ide­vonatkozó terveinkről veled időnként levelet váltottam... Én tíz évnél tovább nem szándékozom miniszterkedni, de az is lehet, hogy már előbb megfújom a nagy takarodót. Nem tart tehát már soká: addig csak megtarthatod hát a ku­18

Next

/
Thumbnails
Contents