Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika: Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása / 10–31. o.

majd 1929—30-ban 100 000 pengőt. így nem csoda, hogy a húszas évek végére a százhetven helyiséges Gárdapalota majdnem teljes lakható részét a kollégium, illetve a nála jóval kevesebb szobát elfoglaló történeti intézet céljaira építették át és rendezték be. A testőrök régi otthonát szépen és ízlésesen restaurálták. Az épület korábbi pompájában ragyogott.

20 A történeti intézet 1922 nyarán fölállított szakkönyvtára is állandóan gyarapodott. Az első 1500 kötetet még a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vásárolta, a későbbiekben vétel, ajándékozás — így pl. 1926-ban a német Notgemeinschaft elnökének, Schmidt-Ott volt porosz kultuszminiszternek „lexikális és enciklopédikus történeti szakműveket, tört. segédtudományok körébe vágó munkákat és németországi legelsőrangú kútfő-kiadványokat" tartalmazó adománya — és a Történelmi Társulat dotációja útján bővült az állomány. 11929 őszén az ekkor már több mint 5000 kötetes könyvtárat „az Intézet tagjain kívül nemcsak a Collegium Hungaricum, Theresianum és Pazmaneum tagjai és hallgatói használják, hanem mind nagyobb mértékben a bécsi tudományos intézetek, könyvtárak, levéltárak és a bécsi egyetem is. Ily módon a Bécsi Magyar Történeti Intézet ismeretessé lett a bécsi tudományos intézetek előtt." Az intézet kiváló, több mint 20 000 kötetesre szaporodott könyvtárát — amely Magyarország határain kívül a legértékesebb gyűjtemény volt a Kárpát-medence történetéről — a II. világháború után hazaszállították s az MTA Történettudományi Intézetének rendelkezésére bocsátották.

21 A bécsi Magyar Történettudományi Intézet kezdetben a Magyar Történelmi Társulat alá tartozott: a Társulat küldte ki 1920 nyarán azt a levéltári missziót, melyből az intézet kifejlődött. Furcsa módon nem is tudjuk pontosan, mikor alakult át a misszió intézetté. Károlyi haláláig úgy hitte, hogy 1920 őszén, amikor az intézet „első fecskéi" — akik már az expedíció tagjai után érkeztek —, Mályusz Elemér és Hajnal István is a Gárdapalotában kezdtek dolgozni. Így vélekedett az intézet tevékenységét bemutató első nyomtatott jelentés is. Ugyanakkor többen — köztük Hóman Bálint, Klebelsberg utóda — 192il-re tették az alapítás időpontját, erről emlékezett meg a Gárdapalotában elhelyezett emléktábla is.

22 1924 nemcsak a jelentős bővülés és terjeszkedés miatt volt „epochalis jelentőségű", a „második megalapítás esztendeje", hanem az intézet addigi helyzetének és szervezetének megváltozása miatt is. Mivel 1923-tól „a folyton fokozódó drágaság erősen éreztette hatását, s már-már az a veszély fenyegette az intézetet, hogy a ... Történelmi Társaság kénytelen lesz a kutatást elszűkíteni, sőt esetleg egy időre meg is szüntetni", az 1922-ben alakított Országos Gyűjteményegyetem Tanácsát arra kérték, vegye fennhatósága alá az intézetet, így biztosítva annak — a Társaság mindig változó anyagi lehetőségeivel szemben — az állami költségvetésekből a jövőjét.

23 Klebelsberg — 1922 júniusa óta immár vallás- és közoktatásügyi miniszterként — 1924. február 14-i rendeletével csatolta a bécsi Magyar Történeti Intézetet a Gyűjtemény egy etemhez, mely a Történelmi Társulattal 1924. április 29-én kötött erről egyezséget. Ennek alapján állapították meg az Intézet — a miniszter által 1924. július 26-án jóváhagyott — szervezeti szabályzatát. Eszerint az „Intézet rendeltetése: 1. a bécsi nagy levéltárak és más közgyűjtemények anyagának a magyar történetírás céljaira való felkutatása, másolása, tudományos rendszerezése és kiadásra való előkészítése a Magyar Történelmi Társulat munkaprogramja és a Gyűjtemény egyetem Tanácsának esetlegesen adott megbízása alapján; 2. e tudományos feldolgozással kapcsolatban alkalmas kezdő erőknek a történeti (különösképpen levéltári) kutatás módszereibe gyakorlati úton való bevezetése." Az Intézet igazgatóját változatlanul a Történelmi Társulat jelölése alapján javasolta a Gyűjteményegyetem Igazgatótanácsa a kultuszminiszternek kinevezésre, az intézeti 17